Bitcoin: ETF egy komplett gazdasági rendszerhez

Szerző: Tony Gallippi, a BitPay Inc. társalapítója és vezérigazgatója

A Bitcoin gazdasága fiatal, szétszórt, alulról szerveződő és abszolút technikás. Nincs könnyű dolguk a befektetőknek, ha ezen a területen keresnek helyet a pénzüknek. A legtöbb frissen indult bitcoinos vállalat 2-5 alkalmazottból áll, és általában 500.000-1.000.000$-nyi tőkére van szüksége.

Sokszor a fizetési technológiákban érdekelt vállalatok sem igen tudják, honnan kezdjenek neki az egésznek. A bitcoin-tárcák homlokegyenest ellenkező elvek szerint működnek, mint a hitel- és bankkártyák, így egyetlen jelenlegi, kártyás tranzakciók lebonyolítására tervezett fizetési átjáró sem tud mit kezdeni a bitcoinnal.

Mindemellett a sajtó is tobzódik a rémhírekben, féligazságokban és tévképzetekben. A legtöbb cikk még mindig drogokkal, pénzmosással, hackertámadásokkal, rablásokkal és más hasonló, szenzációhajhász témákkal foglalkozik.

No de lépjünk csak hátra egy kicsit és helyezzük perspektívába a képet. Ugorjunk vissza az időben 1994-be, az internet hajnalához. Épp egy éve, 1993-ban jelent meg az NCSA Mosaic, az első “webböngésző”, és kapott is hideget-meleget. A vállalkozók meglátták a lehetőségeket, és belevágtak – viszont a befektetők ezen a ponton még nem láttak túl sok érdemleges befektetési lehetőséget. És persze a sajtó is lelkesen harsogta, hogy milyen rossz és veszélyes az egész net, és hogy hemzseg a csalóktól.

Vissza a jelenbe, helyettesítsük be a netet a Bitcoinnal, és lám, ugyanott vagyunk. A Bitcoin rossz, veszélyes, és teli van átverésekkel. 20 évvel ezelőtti hírek a jelenben – amelyek azonban már a maguk idejében sem állták meg a helyüket, és nem állják meg most sem.

A Bitcoin egy bomlasztó innováció, és ennek megfelelően eléggé hasonló pályát is fog befutni, mint az email, vagy épp mint újabban a VoIP. A VoIP-ra is azért álltak rá igen hamar a vállalkozások és a fogyasztók is, mert jelentős összegeket spórolhattak meg vele a távolsági hívásokon. Elvégre nem kellett hozzá más, csak egy internet-kapcsolat, és máris lehetett beszélni vagy akár videóhívásokat is lebonyolítani – szinte ingyen, illetve minimális költséggel. A Skype és a Vonage aztán a hétköznapi halandók számára is könnyen hozzáférhetővé tette a technológiát. Ez a drámai kommunikációs forradalom aztán szélesre tárta a kaput a virtuális irodák, a távmunka és a globális együttműködés előtt is.

Eléggé hasonló menetrendre számíthatunk tehát a Bitcoin esetében is – amit a VoIP mintájára (Voice over Internet Protocol, vagyis hang(átvitel) internetes protokollon keresztül) gyakran nevezek MoIP-nak (Money over Internet Protocol, vagyis pénz(átvitel) internetes protokollon keresztül) is, mivel a gyakorlati hasznukat tekintve is kínálja magát a párhuzam. Ha az ember ma bitcoint akar használni, akkor nem árt, ha ért az IT-biztonságtechnikához is. A vállalkozások beszerzik maguknak a megfelelő embereket erre a célra, a bitcoin-tárcákat pedig gyors ütemben fejlesztik annak érdekében, hogy a hétköznapi felhasználók számára is könnyen kezelhetővé tegyék a biztonsági beállításokat is. Az igazi bitcoin-robbanás tehát akkor fog bekövetkezni, amint megjelennek az első valóban megbízható, biztonságos, és mégis könnyen kezelhető bitcoin-tárcák. Ez pedig már csak idő kérdése.

A jelenleg elérhető pénzügyi megoldásokkal bőven meggyűlik a bajuk a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is. A nemzetközi átutalás komplikált, költséges és késedelmes is – miközben a Bitcoin ugyanezt pikk-pakk elintézi szinte ingyen ill. minimális költséggel. Amint létrejönnek világszerte a likvid bitcoin-piacok – lásd internet-szolgáltatók létrejötte a ’90-es évek közepén, és az internet-felhasználók számának ezt követő exponenciális gyarapodása -, úgy a bitcoin-használat terjedése is újabb sebességi fokozatába fog lépni.

Az olyan fizetéskezelők, mint a BitPay, az üzleti célú felhasználásra összpontosítanak: olyan felhasználói interfészt építenek a Bitcoin rendszerére, amit az üzleti felhasználók is könnyen átláthatnak, kezelhetnek és alkalmazhatnak – miközben a fogyasztókról az olyan, vagy saját szakállukra engedélyeket szerző, vagy pedig már engedélyeztetett partnerekkel társuló váltók gondoskodnak, mint a Bitcoin-Central, nagyban megkönnyítve a hagyományos bankszámlák bevonásával való közvetlen bitcoin-adásvételt. A WordPress és más kereskedők pedig világszerte terjesztik a Bitcoin hírét és népszerűsítik azt az olyan fejlődő piacokon is, ahol a hagyományos fizetéskezelő hálózatoknak nem igazán sikerült megtelepedniük.

Az elmúlt három hónap során különösen felgyorsult a Bitcoin és a bitcoinos szolgáltatások fejlődése. Egyre több befektető és kockázati tőkés is figyel fel a folyamatra és kezdik követni a fejleményeket, kóstolgatni a frissen induló vállalatokat. Legtöbbjüket azonban még túl kiforratlannak és ebből következően túl kockázatosnak is ítélik. Akkor hát milyen más lehetőségek vannak még?

Nos, végső soron maga a Bitcoin – a rendszer/fizetéskezelő hálózat – ill. a bitcoin – mint pénz – is olyan, mintha egy, az egész bitcoinos gazdaságra épülő ETF, vagyis tőzsdén kereskedett alap lenne. A Bitcoin világának minden innovációja közvetlenül és kézzelfoghatóan hozzájárul a bitcoin értéknek alakulásához. Minden újabb, bitcoint (is) elfogadó üzlet értékesebbé teszi magát a bitcoint – és ugyanez a helyzet minden újabb piaccal és váltóval is, főleg, ha olyan helyeken jelennek meg, mint India, Görögország és Argentina.

A bitcoin piaci tőkésítettségének felméréséhez egyszerűen meg kell szoroznunk a jelenleg forgalomban lévő összes bitcoin számát – kb. 10,7 millió – a bitcoin aktuális árfolyamával. Ez utóbbi persze még mindig jelentősen ingadozik, de pillanatnyilag 300 millió dollár körüli értékre becsülhetjük az összes bitcoin piaci tőkésítettségét. Ez már sokmindenre elegendő ugyan, de arra még nem, hogy olyan üzletek is használhassák, amelyeknek vagy nagyon nagy összegeket kell mozgatniuk vagy nagyon sok és gyakori fizetést kell kezelniük. Ilyen szempontból a bitcoin még nem elég gyors és nem is elég likvid ahhoz, hogy leválthassa a hagyományos banki átutalásokat és hitelkártyákat.

No de mi lenne akkor, ha a bitcoin már 1 milliárd vagy akár 3 milliárd dollárt képviselne? Akkor bizony máris jóval érdekesebbé válna a nagyvállalatok számára is. Nem is beszélve a részvény-, arany- és ingatlankereskedőkről. Így már lehetnének kellően likvid piacok a világ minden táján, felpörgetve a globális kereskedelmet, átutalásokat és kifizetéseket.

A bitcoin-forradalom most indul csak be igazán. A BitPay robbanásszerű növekedésen ment keresztül; immár több, mint 2700 kereskedő számára biztosítanak bitcoin-elfogadási lehetőséget. Egymás után indulnak be az egyre újabb bitcoinos vállalatok a saját fejlesztéseikkel. A bitcoin jelenlegi piaci helyzete semmihez sem fogható: ahhoz, hogy az ember profitálhasson a bitcoin gazdaságának fejlődéséből, nem kell feltétlenül konkrét vállalkozásokba invesztálnia. Megteheti azt is, hogy egyszerűen csak vesz bitcoint, és így profitál az összes bitcoinos vállalkozás sikeréből. Nem kell hosszas tépelődéssel mérlegelni, hogy vajon kik lesznek majd a legjobbak. Maga a bitcoin az, amellyel egyszerre invesztálhatunk az egész pénz- és fizetőrendszerbe, annak minden vállalkozásába és azoknak a termékeibe és szolgáltatásaiba egyaránt.

Anthony Gallippi, társalapító és vezérigazgató 2011-ben ismerte fel az igényt egy bitcoinos fizetéskezelő vállalat iránt, és hozta is létre ennek megfelelően a BitPay-t. Mindmáig aktívan kiveszi a részét a napi feladatokból – így az újabb üzleti fejlesztésekből, a marketingből és az ügyfélszolgálatból is. 15 éves kereskedelmi és marketinges tapasztalattal rendelkezik, dolgozott a robotikai iparban, (BA-s gépészmérnöki) diplomát pedig a Georgia Institute of Technology-n szerzett.

Maga a Bitcoin egy új (2009-ben kifejlesztett) pénzügyi technológia, az első P2P digitális pénz. Bitcoinnal ugyanolyan könnyen, gyorsan, hatékonyan és olcsón küldhetünk pénzt, mint levelet email formájában: bárkinek, bármikor, bárhova anélkül, hogy ehhez szükségünk lenne bármilyen bank, kormány vagy vállalat közreműködésére.

Forrás: PYMNTS.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.