A Bitcoin négy fő hajtómotorja 3/4

Szerző: Rick Falkvinge

Tisztában vagy vele, hogy a pénzed mekkora hányada köt ki évente a Visánál és a MasterCardnál? Valószínűleg nem. Az én esetemben ez az összeg nagyjából ezer eurót tesz ki, és vélhetőleg a te esetedben sem sokkal jelentéktelenebb. Esetleg tudsz jobb helyet is annak a pénznek?

A Visa és a MasterCard sikeresen ellobbizta az illetékes döntéshozók fejét, olyan szabályozásokat erőszakolva ki, amelyeknek köszönhetően a hozzád és hozzám hasonló hétköznapi halandók nem ellenőrizhetik, hogy pontosan mennyit is fizetünk nekik – és ami még fontosabb, e költségek megkerülésére sem adnak módot. Számos országban iktatták már törvénybe, hogy a kereskedők nem terhelhetik rá a termékeik eladási árára a hitel- és bankkártyadíjakat, így készpénzes fizetéssel vagy más módszerekkel sem kerülhetjük ki a költségeket.

Szerencsére nem vagyunk egyedül. Továbbá, ezek a törvények általában nem tiltják bizonyos fajta fizetési formák árengedménnyel való honorálását.

A Bitcoin négy fő hajtómotorja
Ez a harmadik része Falkvinge négy részes, az általa a Bitcoin négy fő hajtómotorjának tartott tényezőket elemző cikksorozatában. Ez az általános kereskedelmet vizsgálja. Az első az illegális, a második pedig a nemzetközi kereskedelmet járta körül, az utolsó részt pedig a befektetéseknek szenteli.

Tehát, kinek a döntései hajthatják előre a Bitcoint, ha nem a tiéd, az enyém, és a hozzánk hasonlóké?

Nos, például a kereskedőké, amint a tranzakciók kockázati foka kellőképpen megenyhül, és amint kialakulnak a korábban már említett kereskedelmi zálogmechanizmusok. Hogy miért? Ezért:

A hitelkártya-vállalatok általában 3-5%-ot számítanak fel minden egyes tranzakcióért. A teljes jövedelmed/árbevételed 5% landol tehát náluk – ebből pedig már könnyen kiszámolhatod, hogy pontosan mennyit is vesznek el tőled összesen: mennyit költesz évente kártya útján, és abból mennyi a rájuk eső rész? Hasonló a helyzet a bankkártyákkal és a bankok készpénzkezelésével is.

Tekintve, hogy egy jó kereskedő átlagos működési nyeresége – a működési költségek levonása után az árbevétel fennmaradó része – 5% körül mozog, a kereskedők lényegében megduplázhatják a nyereségüket pusztán azzal, ha hitel- és bankkártyák helyett a Bitcoint kezdik népszerűsíteni.

Jelentős nyereségre tehetnek szert tehát a közvetítők megkerülésével; véleményem szerint elsőként az apró, családi vállalkozásként működtetett boltok veszik majd át a Bitcoint a technológia iránti rajongásból, majd amint a használhatósága elér egy kritikus tömeget, belépnek a képbe az olyan nagy nevek is, mint amilyen például a Walmart, a Carrefour, a MediaMarkt, a 株式会社髙島屋, stb.), és ők is terjeszteni kezdik az új rendszert.

Ez a nyereség persze leginkább csak rövid- és középtávú lesz, mivel egy jól működő piacon a verseny hosszú távon gondoskodik róla, hogy a haszonkulcs ismét az 5%-os norma környékére essen vissza, ha már eléggé elterjedt az új technológia. Érdekes módon ez még érdektelenebbé teszi majd a hitel- és bankkártyás vásárlást, mivel azokon így már egyáltalán semennyi nyereség nem lesz majd. Ezáltal a Bitcoin lényegében kivégezheti a Visát és a MasterCardot is.

Fejlődési potenciál

Akkor tehát pontosan mennyi pénzt is hozhat ez a hajtómotor a Bitcoin ökoszisztémájába?

A Bitcoin gazdaságának jelenlegi (július 3. – a ford.) értéke mintegy 100 millió dollárt tesz ki. Amint azt már említettem, az illegális kereskedelem megközelítőleg 60 milliárd, a nemzetközi kereskedelem pedig akár 600 milliárd dollárt is hozhat. Ezt a harmadik forrást elég nehéz megbecsülni. Tekintve a kereskedőkre váró igen szép plusz haszont, tegyük fel mondjuk azt, hogy középtávon minden hitel- és bankkártyás forgalom 10%-a konvertálható át bitcoin-forgalomba. Mivel azonban a hitel- és bankkártyás tranzakciók forgalmáról hiteles adatot nem nagyon lehet találni, ezért be kell érnem töredékes adatokkal, így például egy régi USA-beli számmal, amely csak az ottani forgalmat mintegy 1,5 ezermilliárd dollárra tette. Extrapolálva ezt a gazdasági növekedéssel és az inflációval, a világ egészére nézve megközelítőleg 6 ezermilliárd dollárt becsülhetünk. Ha tehát a kereskedők elszántan nekilátnának a Bitcoinra való átállásnak és középtávon el tudnának jutni csak 10%-ig, úgy az már újabb 600 milliárd dolláros pluszt jelentene a Bitcoin gazdasága számára – hosszú távon pedig (egy-két évtized) megérkezhetne a teljes 5-6 ezermilliárd is.

Így tehát, az eddigi három hajtómotor hozamát összeadva a jelenlegi 100 millió dolláros Bitcoin-gazdaság középtávon – tehát a belátható jövőben – kb. 1,25 ezermilliárd dollárosra bővülhet. Ez 12.500-as szorzót jelent – azt azonban természetesen ezúttal sem, hogy ennek nyomán egy-egy bitcoin is 12.500x többet érne majd, mint most, mivel a piaci erők ennél jóval bonyolultabbak, de ezúttal is jól mutatja a reális lehetőségeket.

A következő és egyben utolsó hajtómotor a befektetés lesz. A bitcoin már az elmúlt egy év során is alighanem a legjobb befektetési eszköznek bizonyult.

Forrás: Falkvinge.net

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.