A Bitcoin lehet a jövő pénze

Szerző: Tim Parker

Adam Crowe képe a Flickrről

Hallottál már a Bitcoinról? Ha szoktad nézni a CBS jogi drámáját, a The Good Wife-ot, úgy ha máshonnan nem is, hát onnan mindenképp értesülhettél róla. De persze az is lehet, hogy sokakhoz hasonlóan soha még csak nem is hallottál róla, és azt sem tudtad, hogy egyáltalán a világon van. Ismered a dollárt, az eurót és a forintot, mint vásárlási és fizetési eszközt, de talán még nem is sejted, hogy ezeket az úgynevezett fedezetlen pénzeket egy napon akár teljesen fel is válthatja egy tisztán digitális pénz. De hogy is működik ez?

(További olvasnivalók a témában: Mobile Payments Could Replace Cash By 2016, An Introduction To Complementary Currencies)

Történelem

A digitális pénz technikai háttere első pillantásra talán bonyolultnak tűnhet, de a legnagyobb kihívás, aminek meg kell felelnie, így is könnyen érthető: mi akadályozza meg a digitális pénzek felhasználóit abban, hogy többször is kiadják egymás után annak egyazon egységeit? Ha például egy digitális tárcában tárolod a digitális pénzedet, úgy ugyan miért ne küldhetnéd el egyidőben több különböző személynek is ugyanazokat az “érméket”? A hagyományos, fizikai pénzek esetében ez a probléma természetesen nem áll fenn, hiszen hacsak nem áll rendelkezésedre egy komplett, profi hamisítóműhely, akkor ha kiadsz a kezedből valamennyi pénzt, az már többé nem lesz a tiéd, és csak úgy juthatsz újra pénzhez, ha megint megkeresed azt magadnak.

Ezért tehát a digitális pénzt is éppúgy kódolni kell, ahogyan a hitelkártyákat is, és kell lennie valamiféle központi egységnek, ami nyomon követi a pénz felhasználását és az éppen aktuális tulajdoni viszonyait. Már az első digitális pénzek is erre az alapelképzelésre épültek, de a gyakorlat rendre azt mutatta, hogy a központosított felállás előbb-utóbb elkerülhetetlenül korrupcióhoz vezet. Ezért tehát a Bitcoin ezt az ellenőrzési feladatot nem egy központi helyen bonyolítja le, hanem az egész, világszerte elosztott hálózatában, a felhasználói egy részének számítógépein.

Nem akarták továbbá a rendszer alkotói azt sem, hogy bármiféle jegybank is basáskodhasson a bitcoin értéke felett, mint ahogyan teszik azt a hagyományos pénzek esetében. A Bitcoin rendszere egy előre meghatározott ütemterv szerint, rögzített időközönként bocsát újabb bitcoinokat a rendszerbe egy úgynevezett “bányászati” folyamat révén, a fizikai aranybányászat digitális analógiájaként. Ez lényegében egy bonyolult kriptográfiai feladvány megfejtéséről szól, amit aki elsőként fejti meg, az teheti zsebre a legújabban kibocsátott bitcoinokat, és ezzel a munkájával egyben hozzájárul a rendszer üzemeltetéséhez és biztonságosabbá tételéhez is.

2010 áprilisában még alig néhány centet ért csupán egy-egy bitcoin, de ezt követően az árfolyam gyors emelkedésnek indult – és ezzel együtt egyre többen kezdtek bányászni is, egyre erősebb gépekkel. A Bitcoin népszerűségének növekedésével arányosan az árfolyam előbb elérte az 1$-os szintet, majd messze meg is haladta azt, miután a Forbes is lehozott egy ismertető cikket a rendszerről, felkúszva egészen 29,57$/bitcoinig. Így az első bitcoinosok, akik már a kezdet kezdetén nekiláttak a bányászatnak, kevesebb, mint egy év alatt válhattak multimilliomossá.

Problémák

A Bitcoin népszerűségének fokozódásával együtt természetesen felszínre kerültek különböző problémák is. Ez messze nem volt még egy mainstream pénz, amit mainstream üzletek is használtak volna. Ugyan ki fogadna el fizetést egy olyan pénzben, amelynek nincs garantált értéke? Mi több, a bányászat és a digitális tárcák leginkább csak a technikai beállítottságúak figyelmét és érdeklődését keltették fel, akik pedig nem voltak túl sokan, így a rendszer nem is terjedt túl az ő viszonylag szűk köreiken.

Később aztán egy, a legnagyobb váltó ellen indított online támadássorozat nyomán a mélybe zuhant az árfolyam; voltak lopások is, egy alkalommal pedig többszázezer bitcoin vált végleg hozzáférhetetlenné egy óvatlan törlési művelet következtében. Az árfolyam jelenleg 6$ körül mozog, de a kereslet lanyhulása és a kereskedők tartózkodó hozzáállása miatt sokan vélik úgy, hogy talán mégsem lesz olyan fényes a jövője ennek a 21. századi pénznek, mint eleinte hitték.

A digitális pénz egyik legfőbb célja éppen a hagyományos pénzek piaci hatásainak semlegesítése lenne, azonban itt ennek éppen az ellenkezője következett be: a bitcoin népszerűségének fokozódása nyomán spekulánsok léptek színre, akik a manipulációikkal még az aranynál és az ezüstnél (a dollárról már nem is szólva) is ingatagabbá tették a bitcoin árfolyamát. (Az árfolyamingadozások piaci hatásairól itt olvashatsz többet.)

Aztán ott van még a bizalom problémája is. Mert bár a hagyományos pénzeket sem fedezi már arany, az univerzális elfogadottságuk és felhasználhatóságuk mégis biztosít számukra egyfajta sugalmazott értéket. A bitcoint azonban nemhogy szintén nem fedezi arany, de egyetlen kormány vagy más nagy szervezet sem támogatja, így arra sincs igazi garancia, hogy a bitcoin a jövőben is megőrzi-e majd az értékét.

Konklúzió

Bárki, aki egy újabb digitális pénz kifejlesztésére adja a fejét, hasonló problémákkal fog szembesülni, mint a papírpénzek is a saját történelmük során. Mivel egyetlen pénz sem csak csereeszköz, hanem befektetési termék is egyben, így nem kizárt, hogy valamilyen módon mégiscsak szabályozni kell majd. És bár a népszerű kockázati tőkés, Fred Wilson is meg van győződve róla, hogy még az ő életében meg fogja hódítani a világot egy egyetlen állam által sem felügyelt digitális pénz, abban még ő sem teljesen biztos, hogy ez vajon összességében jó dolognak bizonyul-e majd, vagy sem.

Forrás: Investopedia.com

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.