Szakértők a Bitcoinról

2011-11-14

Szerző: Kristin Samuelson

James K. Ho-t, a chicagói College of Business Administration (University of Illinois) informatikus és döntéstudományi professzorát, Liad Wagman-t, az Illinois Institute of Technology-hoz tartozó Stuart School of Business közgazdasági asszisztens professzorát, valamint David Adlert, a chicagói székhelyű Leavens, Strand, Glover & Adler LLC munkatársát (a szellemi tulajdonjog, informatika, közösségi média és e-kereskedelem területére szakosodott ügyészt) kérdeztük a Bitcoinról.

Milyen volt az első reakciótok a Bitcoinra?

Ho: A matematika legtisztább formájának, a számelméletnek és a kriptográfia legfejlettebb megoldásainak egy igen hasznos, gyakorlatias és rendkívül érdekes alkalmazási módja.

Adler: A közösségi játékok egyre nagyobb keresletet teremtenek a virtuális pénzek iránt. Egyre több az olyan virtuális világokban zajló játék, amelyek saját gazdaságot és értékcserét működtetnek; ilyen például a FarmVille és a Second Life is. Az emberek pedig egyre inkább ráállnak a mobil eszközökre, és egyre több mindent csinálnak velük. És bár a virtuális pénz eszméje még mindig viszonylag fiatal, mégis már majdnem készen áll arra, hogy valóban mainstreammé válhasson. Azt hiszem, kifejezetten közel vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor az ehhez szükséges technológiák univerzálisan és olcsón – majdhogynem ingyen – hozzáférhetőek lesznek mindenütt.

Hogyan működik a rendszer?

Ho: Az ember egyszerűen felkeresi a Bitcoin.org-ot, letölti a Bitcoin szoftverét, létrehoz egy digitális tárcát, és máris Bitcoin-felhasználóvá vált. Ha már megvan a digitális tárcája, annyi Bitcoin-címet generálhat magának, amennyit csak akar. A Bitcoin-cím egy hosszú alfanumerikus sztring, melyek saját azonosítóként használhatóak a Bitcoin rendszerében; olyanok, mint a hitelkártyaszám vagy a felhasználói név egy online piacon. Senki nem tudja, hogy melyik cím kihez tartozik, így elvben adott a névtelenség lehetősége, viszont ha valaki többször használja ugyanazt a címet, akkor figyelemmel lehet kísérni az azon keresztül folytatott tranzakcióit.

Hogyan határozzák meg a Bitcoin értékét?

Ho: A jelenleg forgalomban lévő, mintegy 7,6 millió bitcoin USD-ben mért értéke folyamatosan változik, mivel ennek az értéke is éppúgy fluktuál a piac keresleti-kínálati viszonyai nyomán, ahogy az összes többi pénzé is. A legismertebb bitcoin-váltó az MtGox; pénteken itt 3$ körüli árfolyammal zárták a Bitcoin-kereskedést.

Mik a Bitcoin előnyei?

Ho: A bitcoin-tranzakciók csak a feladóra és a címzettre tartoznak – ez benne a legcsodálatosabb. A Bitcoin nem egy vállalat. A magam részéről az első öt, ha nem az első három legjobb és legfontosabb nyílt forráskódú közösségi projekt közé sorolnám. (Ellenpélda: a Microsoft Windows zárt rendszer, a vállalatnak monopóliuma van fölötte, a szoftver fejlesztéséért és javításáért fizetned kell a Microsoftnak.)

Adler: A Bitcoinnak leginkább a Facebookon és más hasonló közösségi oldalakon vagy virtuális árukkal is kereskedő játékokban van a legnagyobb esélye a sikerre; mivel ezek már amúgy is üzemeltetnek egy virtuális gazdaságot, ezért innentől már egyáltalán nem jelent különösebben nagy ugrást a virtuális pénz sem. Továbbá, ahogy már említve lett, adott a névtelenség lehetősége is. És bár a virtuális pénznek határozottan van jövője, azt a magam részéről nem hinném, hogy valaha is teljesen leválthatná a valóban teljesen nyomtalan készpénzt.

Mik a hátrányai?

Wagman: Teljesen meg kell bíznod a rendszerben, és abban, hogy senki nem fogja manipulálni. Ez talán az egyik legfőbb akadály a hétköznapi felhasználók szemszögéből. Mi több, jelenleg legalábbis a hagyományos pénzeknél is sérülékenyebb az árfolyama, pedig már azok sem túl stabilak. És bár a tranzakciók valóban lehetnek névtelenek, de ha az ember házhoz rendel valamit, akkor mégis meg kell adnia a nevét és a címét, így tényleges névtelenséget leginkább csak virtuális áruk esetén remélhet az ember. Valamilyen nevet azonban még itt is meg kell adnia, tehát ez sem igazi névtelenség. Ki üzletelne veled teljesen névtelenül? Talán egy eBay-es? Egy Craigslistes? Valami sötét alak? (Illegális, feketepiaci árucseréhez is használnak bitcoint éppúgy, ahogy készpénzt is.)

Ho: Nincs könnyű dolga az átlagembernek, ha szeretne megismerkedni a Bitcoin világával, és ha hall róla a hírekből, akkor általában nem jót (hackertámadások, lopások, feketepiac). Ilyen alapozással pedig nem egyszerű meggyőzni a tömegeket arról, hogy ez bizony egy jó dolog.

Egyik nap a bitcoinod érhet egy centet, másnap meg 10$-t. Ez tipikusan egy tyúk-vagy-tojás kérdés: azért ilyen instabil az árfolyam, mert még nem használják elég sokan a rendszert, vagy azért nem használják sokan a rendszert, mert ilyen instabil az árfolyam?

Adler: Két nagy baj van a digitális pénzzel:

1.) Bármilyen pénz csak akkor lehet működőképes, ha az emberek megbíznak az adott médiumban. Tudjuk, hogy az egyes országok pénzét a kormányuk adja ki, így abban jobban meg is bízunk, mint mondjuk egy vállalatban, aki vagy itt lesz még a jövő héten is, vagy nem. Egy csekk esetében például honnan tudod, hogy valóban pénzre válthatod? A banknak megvannak a maga szabályai és előírásai a folyamat lebonyolítására. Ezzel szemben a digitális pénz esetében el kell fogadnod valakinek a szoftveres rendszerét, és ez jelentős plusz bizalmat igényel.

2.) Teljesen virtuális. Csak elektronok formájában létezik, atomokként nem, és nem egyszerű hitelesíteni. Ha akármennyi pénzt is kivennél a kezemből, a bankszámláról vagy a pénztárcámból, azonnal tudnék róla, míg ha a digitális tárcámból veszed ki, ki tudja, mikor veszem észre. Nem tehetek feljelentést a rendőrségen azzal, hogy elvesztettem 1.000 bitcoint.

Vannak fizikai bitcoinok?

Ho: Vannak, akik készítettek ilyesmiket, mivel szeretik szó szerint is kézben tartani a dolgokat. Ez olyan, mint a részvénytőzsdék; egyesek mindmáig ragaszkodnak a papírformátumhoz, másoknak meg elég a tudat, hogy van száz IBM-részvényük.

Forrás: Chicago Tribune

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.