A jelenlegi bitcoin hálózat teljesítménye 256-szor gyorsabb, mint a top 500 szuperszámítógép összkapacitása
2013-12-03Bevallom, ahogy sokan másokat, engem is megfertőzött a „bitcoin mánia” az utóbbi időkben. Teljesen lenyűgöz az az óriási munka, ami ahhoz szükséges, hogy egy még nem létező dolgot létrehozzunk. Így eldöntöttem kiszámolom, mekkora kapacitást használ működéséhez és a bányászatához a globális bitcoin hálózat.
Ez év májusában a bitcoinwatch.com oldal úgy becsülte, hogy a bitcoin hálózat kapacitása meghaladta az 1 exabájtot (1 exaFLOPS = 1000 petaFLOPS) – azaz a hálózat kapacitása nyolcszor gyorsabb, mint a top 500 szuperszámítógép összekapacitása. Pillanatnyilag az összesített bitcoin FLOPS-ok (másodpercenkénti lebegőpontos műveletek száma) 64 exaFLOPS tesznek ki (azaz 64.000 petaFLOPS). A miheztartás végett: ebben a hónapban a top 500 szuperszámítógép összkapacitása 0,25 exaFLOPS (250 petaFLOPS) volt.
Tehát a bitcoin hálózat teljes kapacitása nagyjából 256-szor gyorsabb, mint a világon az összes ismert szuperszámítógép összkapacitása.
Mit is jelenet mindez?
Frissítsük fel számítástechnikai ismereteinket: a FLOP egy alap mértékegység, amellyel a számítógépek teljesítményét fejezik ki. Különösen azokon a tudományos területeken használják ezt a mértékegységet, ahol gyakori a lebegőpontos műveletek használata. A lebegőpontos számításokkal egy valós szám hozzávetőleges értékeinek széles körét reprezentálhatjuk, vagy tárolhatjuk. Például egy exaFLOPS egyenlő 1018, vagy 1,000,000,000,000,000,000 matematikai problémával másodpercenként. Érthető? Remek.
Néhány lehetséges problémát azonban ki kell emelnem a bitcoin hálózat 64 exaFLOPS teljesítményével kapcsolatban. Mivel a bitcoin bányászok egy viszonylag egyszerű matematikai számítást végeznek (egész számokkal) így konvertálni kell, hogy megkapják a FLOPS-ot. Ez a konverzió azonban eltéréseket okozhat a számokban.
Ugyancsak új az ASIC (alkalmazásspecifikus integrált áramkör) bányászgépek megjelenése – olyan gépeké, amelyek csak arra lettek létrehozva, hogy Bitcoin-t bányásszanak, így semmilyen más feladatra nem alkalmasak.
Ennélfogva az összehasonlítás nem lehet teljes, mivel a szuperszámítógépek komponensei többcélúak. Ez azt jelenti, hogy erőforrásaikat elvileg más célokra is lehet használni, például valós létező problémákra. Talán a rák gyógyítására is?
A Bitcoin ASIC bányászgépek, mint például a Butterfly Labs készítette, azonban más célra nem használhatóak.
A számítástechnika jelenlegi fejlődése alapján (Moore-törvény) 2019-re datálhatjuk, hogy egy szuperszámítógép teljesítménye elérje az 1 exabájtot (EFLOPS). A jelenleg ismert leghatékonyabb szuperszámítógépet a Tianhe-2-őt a Kínai Nemzetvédelmi Egyetem fejlesztette ki. Az évente kétszer megjelenő, legutóbb 41-ik kiadású, a világ TOP 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének listája alapján a kínai Tianhe-2 pillanatnyilag a világelső gép 0,0338 exaFLOPS (33.86 petaFLOPS) kapacitással.
James Bamford még 2008-ban, a The Shadow Factory című könyvében azt írta, hogy a NSA szerint a Pentagonnak 2018-ra szüksége lehet egy exaflop számítógépre.
Hogy ezeket a számokat kellő megvilágításba helyezzük Erik P. DeBenedictis a Sandia National Laboratories-tól úgy fogalmaz, hogy egy zettaFLOPS (ZFLOPS = 10(21)) számítógépre lenne szükséges ahhoz, hogy modellezhessük az egész világra kiterjedő időjárást két heti időintervallumra.
Mindezek végtére is csak számok, és ennélfogva szórakoztató eljátszani velük.
Forrás: Forbes
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.
