Az árfolyam jelentőségéről

2011-10-18

Szerző: Irdial

Bár maga az elképzelés, amit a Bitcoin életre keltett, elég régi – több évtizedes -, a Bitcoin, mint technológia mégis még mindig nagyon újnak számít. A többszörös elköltés lehetőségének problémáját megoldották, és digitális tanúsítvánnyal biztosítható az is, hogy rajtad kívül senki más ne költhesse el a pénzedet. Ez egy mindeddig példátlan paradigmaváltást jelent, és még mindig nem is látjuk teljesen tisztán, hogy mi minden következik majd ebből ezután – annál is inkább, hogy a teljes kibontakoztatásához szükséges eszközök jelenleg is fejlesztés alatt állnak.

Az új technológia pedig új üzleti modelleket, és ennek megfelelően újszerű megközelítést, hozzáállást és gondolkodásmódot is igényel. Éppúgy, ahogyan az első email-szolgáltatók sem értették teljesen – éveken át -, hogy pontosan miféle szolgáltatást is kínálnak, úgy a Bitcoint is még meg kell érteniük és teljes egészében fel kell fogniuk a piaci szereplőknek. Előbb-utóbb itt is ki fog alakulni a megfelelő új szemlélet, és ez annak rendje és módja szerint maga után vonja majd a Bitcoin kibontakozását és széleskörű elterjedését is.

Az email-hasonlatnál maradva, a Hotmail jött rá elsőként, hogy az email-kézbesítésre a már ismerős technológiák (böngészés, weboldalak) jelentik a legjobb módot. Feleslegessé is tették hát az Outlook Express-t és más hasonló, dedikált mailklienseket egy webes felülettel és az emailek saját szervereiken való eltárolásával, tehermentesítve így a felhasználó gépét, és meg is könnyítve számára a mailjeihez való hozzáférést és azok általános kezelését.

Az átutalások világát megreformáló Bitcoint is a tágabb összefüggésekkel együtt kell értelmezni, nem pedig csupán a pénz online változataként. Pénzként gondolni a bitcoinra éppen olyan abszurd, mint a postai levelezés egy újabb változataként gondolni az emailre. Nem egyszerűen arról van csak szó ugyanis, hogy az egyik leváltja a másikat, hanem arról is, hogy alapjaiban változtatja meg az üzenetküldési és -fogadási szokásainkat. Ez nem csak egy egyszerű, egydimenziós továbbfejlesztése vagy helyettesítése egy már meglévő technikának vagy szolgáltatásnak.

Ahogy azt már korábban is kifejtettem, a bitcoin nem pénz. A Bitcoin egy protokoll. Ha ennek megfelelően kezeled, akkor már jó úton jársz afelé, hogy a megfelelő kontextusban is gondolkodj róla, és hogy érdemi ötletekkel álhass elő arra vonatkozóan, hogy milyen szolgáltatásokat lehetne valóban nyereségesen működtetni általa.

Márpedig ha a bitcoin nem pénz, hanem protokoll, akkor a valós világbeli pénzekkel kereskedő váltókat majmoló bitcoin-váltók és -tőzsdék beindítása sem túl értelmes ötlet. Éppúgy nem érdemes bitcoin-váltókkal foglalkozni, ahogyan az emailnek sincs szüksége emailekkel kereskedő váltókra.

Ugyanezen a vonalon maradva, mit csinálsz, ha Gmailből küldesz egy “levelet”? Belépsz, megírod, rákattintasz az Elküldésre; a leveled átmegy a netszolgáltatódon, az egész interneten, a címzetted netszolgáltatóján, míg végül megérkezik őhozzá. Ugyanez a helyzet a Bitcoinnal is: beírod az összeget és a címzettet, majd elküldöd neki – mindenféle közbenső közvetítők nélkül. Amint a Bitcoin eljuttatta a címzetthez az értékedet, éppúgy vissza is alakítja azt pénzzé, ahogyan a címzetthez megérkező email is újra olvasható formában kerül az illető képernyőjére.

Ha egy bizonyos, kézhez kapott mailt már elolvastál, úgy annak onnantól kezdve semmi egyéb szerepe nincs, mint hogy feljegyzséként szolgáljon a hozzád eljuttatott információkról (könyvelés, nyilvántartás), amit aztán archiválhatsz. Ugyanígy könyveli el a Bitcoin is a saját rendszerében lebonyolított forgalmat a blokkláncában. És bár megoldható a részletes tranzakcióadatok helyi eltárolása is, egy bitcoin-utalás fogadójaként végeredményben mégsem a Bitcoinra lesz ténylegesen szükséged, hanem pénzre vagy árukra.

Lényegét tekintve a bitcoin nem más, mint egy azonnali pénzküldési mód világszerte bárhova. Nem befektetés és nem is pénz a saját jogán; éppúgy nincs semmi értelme a felhalmozásának és őrizgetésének abban a reményben, hogy egy napon majd sokat fog érni, mint ahogyan egy emailt vagy egy PDF-fájlt is értelmetlen ilyesféle reményekkel őrizgetni.

Dacára annak, hogy minden egyes bitcoin egyedi, és hogy egyiket sem költheted el többször, saját értékkel mégsem rendelkezik egyik sem éppúgy, ahogyan például egy könyv vagy bármilyen más fizikai holmi sem. Így pedig értékesebbé sem válhatnak. A Bitcoint csak azért értik félre sokan, mert a többszörös elkölthetetlensége miatt valóban pénzként viselkedik. Ez azonban elkendőzte a Bitcoin kettős – digitális és másolható (de nem többszörösen elkölthető) – természetét.

A Bitcoin tehát digitális, felvértezve az információ mindazon tulajdonságaival, melyek következtében az információt soha nem nevezhetjük ritkának. Egy egészen új helyet foglal el a fizikai áruk és az információ végtelenül bőséges világa között; és bár teljes egészében az utóbbihoz tartozik, mégis rendelkezik az előző jellegzetességeivel is. Ezért értik félre széles körben és ezért is kell teljesen új megközelítést alkalmazni a Bitcoinos üzletek kidolgozásánál.

Mindez pedig részben arra is magyarázatot ad, hogy miért nincs egyáltalán semmi jelentősége annak, hogy bármely adott pillanatban éppen hol tart a bitcoin árfolyama az egyes váltókon. Mindaddig, amíg az utalást követően azonnal vissza is váltod a bitcoinjaidat árukra vagy pénzre, pontosan ugyanannyi értéket veszel át a saját térfeleden, mint amennyit a küldő feladott neked a magáén, teljesen függetlenül attól, hogy eközben épp hol állt az árfolyam.

Közelítsd meg a dolgot imígyen: tegyük fel, hogy el akarsz küldeni valakinek egy hosszú szövegfájlt. Elküldheted úgy, ahogy van, vagy tömörítheted. A tömörített dokumentum akár 87%-kal kisebb is lehet, mint az eredeti. A Bitcoin esetében az éppen aktuális árfolyam a tömörítési arány. Ha 1 BTC 100$, te pedig épp 100$ ellenében szeretnél vásárolni valamit Indiából, akkor elég csak 1 BTC-t venned és elküldened azt a megfelelő személyhez Indiába. Ha pedig 1 BTC 1 cent, akkor 10.000 BTC-re lesz szükséged, hogy ugyanazt a 100$-t eljuttathasd Indiába. A két példa értelemszerűen 1:1 és 10.000:1 tömörítési arányt jelent.

Függetlenül tehát attól, hogy 1 vagy 10.000 BTC-t használsz-e, ugyanúgy 100$-t küldesz Indiába. Az átutalt érték szempontjából éppúgy teljességgel irreleváns az utaláshoz felhasznált bitcoinok ára, ahogyan egy tömörített fájlt sem “érdekel”, hogy pontosan mi mindent is tömörítettek belé. A Bitcoin és a tömörítők is csak közönséges protokollok, amelyek egyszerűen elvégeznek egy adott feladatot.

Mindaddig, amíg a bitcoin értéke nem csökken abszolút nullára, éppen olyan hasznos marad, mintha nagyon “drága” lenne.

Mindezt figyelembe véve már kézenfekvő lehet, hogy ahhoz, hogy a Bitcoin valóban az igaz természetének megfelelően működhessen, olyan szolgáltatásokra lesz szükség, amelyek biztosítják a gyors és súrlódásmentes váltást a bitcoin és a hagyományos pénzek között.

A jelenleg működő váltók üzletmodelljei rosszul kezelik a bitcoint: a 20. századi áru-, pénz- és részvénytőzsde-modellt erőltetik rá. Nem egyszerű, a hétköznapi felhasználó számára pedig egyenesen riasztó és elrettentő a használatuk. Egyes esetekben akár hét napba is telhet, mire nagy nehezen bitcoinra válthatod a hagyományos pénzedet. És bár ez nem a váltók hibája, mégis komolyan akadályozza a Bitcoin rendeltetésszerű használatát és a lehetőségei teljes kibontakoztatását.

Képzeld el a következő helyzetet: a böngésződ egy rövid üzenettel értesít arról, hogy kaptál valakitől egy mailt. Így hát kérvényezed a netszolgáltatódnál, hogy kézbesítsék neked ezt a mailt, majd hét napig vársz rá, hogy az ténylegesen meg is érkezzen a fizikai postaládádba. Abszurd, nemde? És mégis, a bitcoin jelenleg pontosan így működik, holott ezt egyáltalán semmilyen technikai tényező nem indokolja.

Nyilvánvaló, hogy újra kell gondolni a Bitcoin köré fejlesztett szolgáltatásokat – és ezzel együtt a Bitcoin igaz természetéről alkotott elképzeléseinket is. A szolgáltatások újragondolása a vállalkozói lét szerves része, így számíthatunk is rá, hogy bizony jónéhány üzletmodell és korai vállalkozás be fog még dőlni, mire kialakulnak a megfelelő minták.

Mindezt figyelembe véve egyszerűen értelmetlen ehhez a technológiához nem illő üzletmodellekkel próbálkozni és egyre csak a bitcoin árfolyamára összpontosítani. Olyan ez, mintha oxigént lélegző bányászok egy metángázt lélegző kanárit használnának vészjelzőnek: a madár igen hamar meghalna, holott az emberek számára tökéletesen jó a levegő és minden rendben van – de a bányászok mégis hanyatt-homlok menekülnek, hátrahagyva az épp csak megnyitott aranyteléreket.

A Bitcoin éppúgy meg fog maradni, ahogyan az alapját alkotó elképzelések is. Minél többen töltik le és veszik használatba a klienst, úgy kerül egyre közelebb a kritikus tömeghez, amelynek elérését követően aztán végigsöpör majd az egész neten – ahogyan történt ez a Hotmaillel is. Ennek nyomán spontán felbukkannak majd a megfelelő üzletmodellek is, amelyek ekkorra éppen olyan kézenfekvőnek tűnnek majd, mint amennyire teljesen természetesnek tekintjük ma már a Hotmailt, a Gmailt, a Facebookot, az okostelefonokat és az azonnali üzenetküldést is.

Úgy vélem, a jövőben egyre kevesebben spekulálnak majd a bitcoinnal; mert bár ez továbbra is lehetséges és még akár nyereséges is maradhat, ennél mégis sokkal könnyebben lehet majd sokkal több pénzt keresni a Bitcoin igaz természetéből fakadó előnyöket a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató szolgáltatások nyújtásával.

Egyvalamit már most biztosra vehetünk: minden jövőbeli bitcoinos üzleti modellnek a gyorsaság lesz az alapköve. Azok a szolgáltatások lesznek a legsikeresebbek, amelyek azonnal kielégítik a tranzakcióban érintett felek igényeit, teljes megelégedésükre szolgálva. És bár az árfolyam idővel mindenképp stabilizálódni fog, mivel a bitcoin önmagában értéktelen, attól a pénzre vagy árura való azonnali beváltás lehetősége még mindig egy igen keresett funkció lesz bármilyen Bitcoinos üzlet esetében.

A Bitcoinos üzletek szükségleteinek megfelelő megoldása persze számos kihívást állít majd a vállalkozó kedvűek elé teljesítmény, biztonság és újszerű gondolkodásmód tekintetében egyaránt – de ezekből is születnek majd meg és válnak valóra idővel azok az új szoftverek és megoldások, amelyekről most még csak álmodozunk.

Forrás: BLOGDIAL

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.