Vállalkozók a Bitcoinról

Szerző: Todd Bishop, John Cook, Mike Koss, Peter Vessenes

Peter Vessenes és Mike Koss seattle-i vállalkozók.

Todd Bishop és John Cook, a GeekWire két frontembere beszélget a Bitcoinról Mike Koss és Peter Vessenes seattle-i vállalkozókkal, akik jelenleg a startpad.org munkatársai.

– Üdv a műsorban, fiúk.

– Köszönjük.

– Tehát, azért hívtunk meg titeket, mert mostanság ugyebár egy némileg ellentmondásos témát feszegettek – egy érdekes új valutát, jelesül az úgynevezett Bitcoint, és a frissen indult (technikai) vállalatok kontextusában vizsgáljátok a lehetőségeit. Így elsőre talán azt kérdeném, hogy pontosan mi is ez a Bitcoin? Hogyan írnátok le olyasvalakinek, aki még soha semmit nem hallott róla azelőtt?

– Nos… Mike vagyok… a Bitcoin alapvetően egy digitális pénz. Ami talán a legérdekesebb benne, az az, hogy teljesen decentralizált. Semmiféle kormányzati szerv nem szól bele, és semmiféle bank nem áll mögötte. Egy bizonyos Satoshi Naka…mora, vagy Naka…moto nevű geek indította be 2009 januárjában. Megalkotta a protokollt, és meghívott minden érdeklődöt, hogy csatlakozzon hozzá, és alkossák meg együtt az új, saját pénzüket.

– No de pontosan hogyan működik ez? Tudnátok röviden ismertetni a mechanizmusát, hogy hogyan juthat az ember bitcoinhoz, hogyan keletkezik a pénz, és milyen a gazdaság? Peter…?

– Persze! Bitcoint alapvetően ugyanúgy vásárolhat az ember, ahogyan bármi mást is – leginkább online, mivel maga a bitcoin is digitális. Ellátogathattok például a Startpadre és Mike-tól vagy tőlem is vehettek. A legtöbben mindenképp valamiféle gazdasági csere útján jutnak hozzá a bitcoinjaikhoz.

– Például adnak valakinek húsz dolcsit, aki cserébe ad nekik valamennyi bitcoint?

– Például, igen. Én is így jutottam hozzá annak idején az első bitcoinomhoz. Adtam egy húszdollárost Peternek, ő pedig adott érte nekem valamennyi bitcoint. Akkoriban úgy 16$ körül járt az árfolyam, tehát kb. 1,4 bitcoinról lehetett szó, azt hiszem.

– Jaja. Bár elég fura érzés most így élőben bevallani, hogy bitcoint árultam dollárért… dehát ez is csak ugyanolyan üzlet, mint bármi más.

– No és pontosan miért is érdemes ezt csinálni? Mit nyer az ember azzal, ha elkezdi használni ezt a digitális pénzt?

– Kifejezetten érdekes. Most már jó egy éve annak, hogy felfigyeltem a bitcoinra. Akkoriban indult be egy váltó, és a bitcoin árfolyama úgy hat cent körül mozgott. Akkoriban könnyebben is állíthatta elő őket az ember a számítógépével. Akkoriban még leginkább csak három-négy féle ember volt jelen a rendszerben. Voltak azok, akik utálták a papírpénzt. Konteós arcok, biztos el tudod képzelni őket. Voltak a kriptoguruk; lényegében jómagam is ebbe a csoportba tartoztam, mivel matematikát és kriptográfiát tanultam a főiskolán. Meg még volt egy-két másik típus, akikre még visszatérhetünk később. De akkoriban az ember megtehette azt, hogy beállította a gépét, futtatta egy napig, és termelt 3-12 dollárnyi bitcoint, amit aztán el is adhatott egy váltón, és én ezt egyenesen lenyűgözőnek találtam.

– Igen, itt válik a dolog igazán érdekessé, mivel a bitcoint nem úgy állítják elő, mint a hagyományos pénzt. Ugye egy hagyományos, államilag felügyelt pénz esetében a kincstár bocsátja ki az újabb érméket és bankókat. A bitcoint azonban, ahogy mondják, “bányásszák” – vagyis a számítógépek számítások hosszú sorával igyekeznek megoldani bonyolult matematikai problémákat, és ha sikerrel járnak, akkor valamennyi bitcoint kapnak jutalmul. Tehát lényegében mondhatjuk azt, hogy az ember a számítógépe számítókapacitását váltja be pénzre?

– Igen, pontosan. A számítógépek valóban egy igen nehéz matematikai feladványt próbálnak megoldani. Ha megvan a megoldás, azt már nagyon könnyen lehet ellenőrizni, de magát a megoldást megtalálni nagyon nehéz. Ezt pedig azért tervezték ilyenre, azért ilyen nehéz a feladat, hogy ezzel is szavatolhassák a rendszer biztonságosságát. A matematikai probléma megoldásán való munkálkodás és maga a megoldás lényegében azt bizonyítja, hogy az ember maga is kivette a részét a rendszer és a gazdaság működtetéséből. És mivel az ebben résztvevő több tízezer ember egymást is folyamatosan figyeli, ezért a bitcoin végeredményben tényleg nagyon biztonságossá és megbízhatóvá válik. Én legalábbis ebben látom az egésznek a legnagyobb zsenialitását. De tényleg pontosan ennyi történik: a számítógéped megold egy nehéz matematikai feladványt, és lényegében mindenki azon verseng, hogy ki talál elsőként egy megoldást az éppen aktuális feladatra. Aki van olyan szerencsés, hogy első legyen, annak jelenleg 50 bitcoin jutalma.

– Köszönöm, Mike. És jól tudom, hogy a Startpad együttműködési terében, amit egy időben te magad vezettél, egy idő után már bitcoinban is elfogadtad a bérleti díjak befizetését?

– Igen, ezt egy afféle kísérletnek szántam, és egy bizonyos Dr. Nefario nevezetű úriember valóban bérelt is tőlem irodahelyiséget…

– Hehe… gondolom, ez az álneve. Nem hinném, hogy valóban ez lenne a keresztneve, nem igaz?

– Nem tudom a keresztnevét.

– Ami azt illeti, én igen.

– Peter tudja.

– Egy részét, legalábbis.

– Ő Kínából jött volna Seattle-be, hogy egy ideig itt dolgozzon a projektjén, egyben velünk is együttműködve, Kibérelt nálam egy helyiséget, de végül ez sajnos mégsem jött össze neki.

– Ó, igen, ezt az esetet már le is közöltük.

– Igen, a vámosok ténylegesen visszafordították, mert nem volt elég valós pénze a beutazáshoz, amivel bizonyíthatta volna, hogy valóban itt fog dolgozni.

– Jaja. Összesen hatszáz dollár volt nála készpénzben, és ennyi. Próbálta elmagyarázni a bitcoint a vámosoknak, de nagyon nem értették, csak kivallatták, mint egy bűnözőt, majd hazaküldték.

– Valahol meg tudom érteni őket, mert még a Startpades kiselőadásotok és az itteni magyarázatotok után sem egyszerű felfogni, hogy pontosan mi is ez az egész, és hogy mi mindent von maga után. Már-már szinte úgy tűnik, mintha ez egy afféle kulturális választóvonal lenne. Ez egy nagyon… geek-központú pénz. Akik értenek a számítógépekhez, azok ezt is könnyen megértik és felfogják a jelentőségét is, de a fősodorba hogyan kerülhet be, ha a fősodor nem érti meg? Mit gondoltok erről?

– Nos, azt hiszem, valamilyen szinten már bekerült a fősodorba, elvégre másképp nehezen juthatott volna hat centről egészen harminc dollárig az árfolyam. Sokan meg is gazdagodtak ezen. Már-már szinte arra számítottam, hogy hamarosan öregasszonyoktól is bitcoin-befektetési tippeket hallok majd az aluljárókban. Ez már egyfajta elterjedés. Korábban az emberek akár ingyen is adtak bitcoint, és néha magam is adok egyet-kettőt, ha valaki mélyebben érdeklődik a rendszer iránt. Úgy vélem, ez is egy jó módja annak, hogy megfelelő induló sebességet gyűjtsünk a gazdaságnak. Jelenleg azonban azt hiszem, a legnagyobb problémát inkább az jelenti, hogy pontosan mire is használhatja az ember a mindennapi életében a bitcoint? Mármint a hétköznapi ember – nem a geek, aki csak kereskedni akar vele.

– Te mire használod?

– Például foglalkoztatok is embereket bitcoinért. Mike-nak ugyan még nem fizettem bérleti díjat bitcoinban, de talán még ezt is fogok majd…

– De ahhoz, hogy értéke… igazi értéke legyen, széles körben elfogadottá kell válnia. Más szóval, az is szükséges, hogy az alkalmazottaid, miután fizettél nekik, maguk is elkölthessék a tőled kapott bitcoinjaikat valami számukra értékesre.

– Így van. És tudod, ha benézel ennek az egésznek a központi – a bitcoin.org-féle – fórumára, akkor láthatod, hogy ott gyakorlatilag bármilyen digitális árut megvehetsz érte, amit csak akarsz. És így egyszerűbb is, mint bárhogyan máshogyan, mivel a bitcoinok könnyen átutalhatóak. De vásárolhatsz értük például távmunkát is, meg még egy csomó minden mást. Jelenleg például azzal foglalkozom, hogy földművesekkel is el tudjuk-e fogadtatni a bitcoint. Azt hiszem, ezek a valós világbeli lehetőségek a legérdekesebbek.

– Valóban érdekes. Nos, korábban említetted, hogy nemrégiben valóságos robbanás volt a bitcoin árfolyamában, de mi történt azóta? Mostanában tapasztaltál drámai fluktuációkat?

– Igen, az árfolyam egyelőre valóban eléggé sérülékeny. Nem annyira, de azért mégis érezhetően lagymatag még a kereskedelem, ezért nehéz is érdemi képet alkotni a bitcoin valós értékéről. Most úgy kilenc-tíz dollár körül jár az árfolyam, tehát mondhatjuk, hogy egyelőre tényleg nagyon ingatag az értéke.

– Ó, jaj… már-már szinte rosszabb, mint a NASDAQ.

– Igen, pont, mint az USA-dollár. Őrület.

– Nos, ha tényleg ilyen lagymatag a kereskedelem, és az árfolyam is ilyen sérülékeny, akkor tulajdonképpen milyen lehetőségekre számíthat a bitcoin?

– Erre rögtön két válaszom is van. Egyrészt, jelenleg több, mint hatmillió bitcoin van forgalomban, és ennek láttán az ember fel kell tegye magának a kérdést, hogy ha van egy ilyen, ha nem is teljesen, de majdnem névtelen, világszerte használható, egy pillanat alatt átadható pénzünk, amit egyetlen kormány vagy bank sem felügyel, akkor ennek mekkora lehet az összesített értéke? Az én válaszom pedig erre az, hogy ha működik a dolog, akkor egyszerűen nem érhet kevesebbet sok milliárdnál… mindazon okok miatt, amiért az ember pénzt küldene bárhová a világba.

– De ez így egy kissé gyanús. Kötődnek esetleg olyasmik a bitcoinhoz, amik kissé… nos, nem akarok viccet csinálni Dr. Nefario nevéből, de… kétesek? (Nefario – nefarious = gonosz, bűnös, aljas, stb. – a ford.)

– Ó, igen… talán jobb lett volna, ha mondjuk a Dr. Benvolio (= jóságos, jóindulatú – a ford.) nevet veszi fel, vagy valami hasonlót.

– A Dr. Nefario utalás a Gru egyik szereplőjére, igaz?

– Igen, úgy van.

– De azt hiszem, a keresztneve James, ezt tudom. Tetszik neki ez az imidzs. Nos, ahogy már utaltam rá, a bitcoin vonz másfajta embereket is, így például pénzmosókat, vagy épp azokat, akiknek valamiért nagyon gyengélkedik a saját pénzük, magas az infláció, vagy más probléma áll fenn, nos, őket különösen érdekli a bitcoin. Az USA-beli érdeklődők egy része rendben van, mások viszont feketepiaciak, pénzmosók… meg aztán vannak közönséges bűnözők. Nemrég például azt hiszem, már egy szenátor is panaszkodott amiatt, hogy drog- és fegyverkereskedelem is folyik bitcoin-alapon, meg ilyesmik…

– De ti ugyebár törvényes lehetőségek után kutattok…

– Abszolúte.

– Igen, értem.

– És csakis törvényes lehetőségek után.

– Rendben, ezt jegyzőkönyvbe is vesszük.

– Minden tranzakciónkat jelentjük az adóbevallásunkon, meg minden.

– De egyben terveztek egyfajta inkubátort is a Startpadben frissen induló bitcoinos vállalatoknak, ugyebár. Ez pontosan hogy nézne ki?

– Nos, magam is a Startpadnél hallottam először a Bitcoinról néhány hónappal ezelőtt, az egyik ilyen ebédidei előadásunk alkalmával. Ezt mindig csütörtökönként rendezzük meg, 12:15 órai kezdettel és bárki beülhet rá, akit csak érdekel. Ez mindig fel is kelti az emberek érdeklődését – annak ellenére is, hogy eléggé geekes téma. Hogy pontosan hogyan is működik, milyen a technikai háttere, milyen kihívások jelentkeznek, stb. … Szóval a geekek természetesen alapból érdeklődnek iránta, azt hiszem. Mi ugyebár egy együttműködési teret működtetünk a Startpadnél, így rengeteg frissen indult vállalat és szoftvervállalkozó gyűlik össze nálunk. Határozottan adott tehát az általános érdeklődés. Aztán jött Peter, és elkezdett foglalkozni a Bitcoinnal, majd csatlakozott hozzánk Dr. Nefario is, szóval egyre inkább kialakul az a kritikus tömeg, amivel már tényleg kezdhetünk majd valamit, és nekiláthatunk a problémák megoldásának.

– Mondjuk kíváncsi lennék rá, mennyire lenne könnyű dolga Dr. Nefariónak, ha ezzel a névvel szeretne saját vállalatot alapítani Seattle-ben.

– Hehe. Igen, mindenesetre nekem nagyon tetszik ez a bitcoin-inkubátor elképzelés. Annyira virtuális az egész, fizikai helyhez még nem is nagyon kötődik, úgy értem, nemrég például meglátogattam az egyik váltó alapítóját Costa Ricában… szóval az emberek mindenfelé szét vannak szórva a világban. Szóval mi biztosítjuk az irodát, az emberek pedig csatlakozhatnak és összefoghatnak egymással.

(A beszélgetés további része már általános, helyi gazdasági témákkal foglalkozik, így azt nem fordítottuk le.)

Forrás: GeekWire Radio

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.