Erősen kérdéses a Bitcoin szabadsága

Szerző: Wagner James

A Bitcoin több szempontból is kiváló ötlet, azonban a jelenlegi formájában soha nem függetlenítheti magát teljes mértékben az állami és vállalati felügyelettől – ez az erőteljes meggyőződés alakult ki bennem, miután nemrégiben alkalmam nyílt elbeszélgetni Bill Maurer antropológus- és jogászprofesszorral a UC Irvine-ról, akinek a pénz a szakterülete (és nem mellesleg írt egy igen szórakoztató dolgozatot is a Bitcoinról és más nem-hagyományos pénzekről az Európai Gazdaságszociológiai Elektronikus Hírlevél júliusi kiadásába).

– Nem arról van szó – mondta, – hogy olyan könnyen kilőhetnék a rendszert. Csak épp könnyedén leállíthatnák a pénz ki- és beáramlását a rendszerből és a rendszerbe, lényegében elzárva így annak az értékcsapját.

Maurer professzor elmondása szerint a Bitcoin a vállalatok és az államok által irányított és felügyelt infrastruktúrára épül – ide értve egyebek mellett egy kevéssé ismert, a netes pénzügyi tranzakciókat kezelő protokollt is:

– Ahogy én látom a helyzetet, az ember alapvetően háromféleképpen vihet pénzt a rendszerbe: feladhat egy csekket (a posta államilag támogatott és finanszírozott infrastruktúráján keresztül), átutalhatja az öszeget (banktól függően vállalati és/vagy állami támogatású és finanszírozású infrastruktúra) vagy használhat különböző vállalati fizetéskezelőket. Az USA-ban talán az egyik legnépszerűbb ilyen szolgáltató a Dwolla, ami maga is az ACH rendszerét lovagolja meg. Maga az ACH (Automated Clearing House) pedig egy két fő hálózatból álló köz- és magánentitás, ami jelentős mértékben támaszkodik a Szövetségi Tartalék (FED) által kiépített és karbantartott infrastruktúra támogatására. De ugyanezt használja a PayPal is. Az ACH ott van mindenütt; egy ipari konzorcium felügyeli és határozza meg a szabályait. Ez a konzorcium a NACHA, amely bankok és hitelszövetkezetek képviselőit tömöríti. A legnagyobb szerepet azonban így is a FED játssza az ACH támogatásában, felügyeletében és csalásbiztossá tételében.

Mi több, a Bitcoin alapjait is államok és vállalatok felügyelik:

– Nem is szólva arról, hogy milyen mértékben támaszkodik a Bitcoin más, már meglévő, állami fenntartású infrastruktúrákra is, így például az elektromos hálózatra és magára az internetre.

Mivel pedig a bitcoin-bányászat nagyon sok áramot fogyaszt, ezért ha a Bitcoint törvényen kívül helyeznék, úgy igen könnyen le lehetne csapni a bányászokra pusztán azzal, hogy az energiaszolgáltató behatárolja a kiugróan magas áramfogyasztású helyszíneket.

Félreértés ne essék, mindez nem azt jelenti, hogy a Bitcoin rossz ötlet lenne, hanem egyszerűen csak azt, hogy nem olyan szabad és független, mint amilyennek általában beállítják. Ahhoz, hogy fennmaradhasson és kivirágozhasson, valószínűleg kénytelen lesz együttműködni az állami és a vállalati hatóságokkal éppúgy, ahogyan nem kerülhette el ugyanezt a kötelezettésget a Facebook sem a kreditjeivel, a Second Life a Linden Dollarjaival, sem egyetlen másik kibocsátó sem a saját virtuális pénzeivel. Ha ezt elmulasztja, és úgy fut fel mégis, akkor a felhasználói hamar kaphatnak egy igen fájdalmas leckét abból, hogy kiknek a kezében is van a hatalom valójában. Elvégre egy időben a Wikileaks is azzal kérkedett, hogy a neten minden hatalomtól teljesen függetlenül működhet… és tudjuk, hogy mi történt velük.

Forrás: New World Notes

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.