Bitcoin-gazdaság: törvényi szabályozás és fejlődés

Szerző: GoWest

Szeptember 13-a óta vizsgálja egy francia bíróság azt a kérdést, hogy virtuális pénznek számít-e a bitcoin; végleges döntés elvileg október végére várható.

Jelenleg semmi illegális nincs a bitcoin-elfogadásban és -használatban. Ha pedig olyan kérdések merülnek fel a közösségben, hogy hogyan viszonyul a bitcoin-bevétel a személyi jövedelemadóhoz, úgy általában olyan válaszok érkeznek, miszerint a bitcoin a cserekeredkedelmet szabályozó törvények hatálya alá esik. Mi is hát akkor a különbség a bitcoinnal és a – mondjuk – banánnal lefolytatott cserekereskedelem között? Mindent egybevetve leginkább a pénzmosási lehetőség: a banán nem túl hatékony eszköz erre. Ezért olyan fontos, hogy kialakuljanak a bitcoinos tranzakciókat (is) lebonyolító üzletek (így például a váltók) törvényi szabályozásának keretei.

Ami a kereskedőket illeti, az ő szemszögükből a Bitcoin jogállásának kérdése teljesen érdektelen, lévén számukra az nem több egy újfajta fizetésfeldolgozó rendszernél, ami éppen olyan, mint a Visa vagy a PayPal, csak olcsóbb és hatékonyabb. Legrosszabb esetben pedig, ha bármiféle jogi probléma merülne fel a Bitcoin kapcsán, úgy egyszerűen megszüntetik ezt a fajta fizetési lehetőséget, és folytatják tovább az üzletet a megszokott módon, a hagyományos módszerekkel.

A bíróság nagy valószínűséggel arra a döntésre jut majd, hogy a bitcoin-váltók és bankok csak akkor működhetnek legálisan, ha adatokat gyűjtenek az ügyfeleikről és a lebonyolított tranzakciókról, hogy megfelelhessenek a hagyományos valuták kezelését is szabályozó törvényeknek. Aminek a Bitcoint elsősorban a (kvázi-)névtelenség miatt preferálók természetesen nagyon nem fognak örülni, a rendszer legalizálása és széleskörű elterjedése felé mégis ez jelentheti az első lépést. Nem kizárt az sem, hogy sok üzlet jelenleg is csak azért tartózkodik a Bitcointól, mert aránytalanul nagy feneket kerítenek az azzal összefüggő illegális ügyleteknek; ha azonban átbillenne a mérleg, és hivatalosan elfogadott, törvényes (még ha csak virtuális is) fizetőeszközzé válna a bitcoin, azzal máris kezdetét vehetné a gazdaság robbanásszerű növekedése.

És hogy miért is elkerülhetetlen a Bitcoin gazdaságának növekedése? Egyszerűen azért, mert a Bitcoin hatékony.

Globalizált gazdaságunk minden téren és minden tekintetben a minél hatékonyabb megoldások felé törekszik. Egymást érik a szabadkereskedelmi megállapodások, egyre csökkennek a vámok – viszont a nemzetközi pénzmozgatás továbbra is gyötrelmesen lassú és súlyos díjakkal terhelt még a nagyvállalatok számára is, a közönséges halandók számára pedig még inkább.

A telefontól a számítógépeken át az emailig szinte minden jelentősebb technikai újdonság elterjedését az hatorázta meg, hogy azok mennyivel tudták hatékonyabbá tenni a gazdaságot – elvégre a hatékonyság a versenytársak megelőzésének kulcsa; minél hamarabb áll át egy vállalat egy új és hatékony technológiára, annál nagyobb előnyre tehet szert a versenytársaival szemben. Az előny pedig plusz profit – vagy olcsóbb termékek és szolgáltatások változatlan profit mellett, aminek pedig a fogyasztók fognak örülni, és ami szintén jót tesz az üzletnek. Azok pedig, akik nem állnak át az új technológiára, egyszerűen lemaradnak a versenyben.

A Bitcoin már most biztosít valamilyen szintű plusz hatékonyságot, de még nem érte el a teljes potenciálját: a számláik fizetéséhez és a készleteik újratöltéséhez a kereskedőknek még mindig vissza kell váltaniuk a bitcoin-bevételeiket hagyományos pénzre, a váltók pedig átlagosan 0,6% körüli váltási díjjal dolgoznak. Az olyan fizetésfeldolgozók, mint a bit-pay az árfolyamkockázatokat is kiküszöbölik, plusz a váltást is elvégzik, de ezért már 2%-os díjat számítanak fel – bár még ez is olcsóbb, mint a square, amely 2,75%-ot fölöz le a hitelkártya-feldolgozó szolgáltatása használatának forgalmából. Ez a díj azonban nem veszi számításba a visszatérítéseket. A kereskedők szempontjából a bitcoin legfőbb előnye éppen az, hogy a tranzakciói valóban visszafordíthatatlanok – ami pedig mindaddig nem jelent gondot fogyasztói oldalról sem, amíg az ember megbízható kereskedőkkel és szolgáltatókkal üzletel. Egyelőre kérdéses megbízhatóságú üzlettársak esetén pedig a ripple nyújt segítséget.

És hogy hogyan is nézne ki a Bitcoin jövője? Például nem lenne szükség váltásra; a kereskedők bitcoinban tarthatnák a pénzüket, mivel már abból is tudnak majd fizetni a szállítóiknak (bárhol is legyenek azok a világban). Mivel pedig a gazdaság fejlődésével és a bitcoin-kibocsátás ütemének visszaesésével párhuzamosan stabilizálódik az árfolyam is, így végre kibontakozhat a rendszer hatékonysága a maga teljességében.

Információt már most is megoszthatunk bárkivel a világon egy pillanat alatt, de a pénzügyi tranzakcióknak még bőven van hova felzárkózniuk. Példának okáért ezt a posztot is ketten írjuk, két különböző országból. Szerzőtársam gépelését akár folyamatában is figyelhetem éppúgy, ahogy ő is az enyémet, de a Bitcoin előtti korszakban pénzt még nem oszthattam meg vele (no nem mintha akár csak egy fillért is keresnék ezzel az írással!) anélkül, hogy annak egy jelentős részét le ne nyelte volna egy közvetítő (legvalószínűbben a PayPal) tranzakciós és/vagy váltási díj címén.

Csak a váltási díjakkal számolva, ha én 10 USD-t küldenék valakinek PayPallel úgy, hogy az illető azt már CAD-ban kapja meg, akkor a címzett egyenlegén már csak 9,70 CAD jelenne meg a (2,8%-os) díjak levonása után.

Röviden és tömören, a Bitcoin egy minden eddiginél hatékonyabb pénzmozgató rendszer, a gazdasága növekedésével és a jelenleg is fejlesztés alatt álló új alkalmazások (így például az Open Transactions) elterjedésével pedig ez a hatékonyság csak tovább fokozódik majd.

A legérdekesebb persze a francia bíróság végső döntése lesz majd, de már önmagában az is fontos tény, hogy egyáltalán elkezdtek foglalkozni a Bitcoinnal. Ez már egy lépés a legitimáció felé – a jelenleg is meglévő és egyre fokozódó hatékonysági bónuszokkal együtt pedig a gazdaság is egyre gyorsabban fog fejlődni, míg végül be nem következik a rendszer elkerülhetetlen mainstreammé válása.

Forrás: Bitcoin Trader

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.