Bevezető

Mi is az a Bitcoin?

Röviden: A Bitcoin egy digitális fizetőeszközt, a bitcoinokat (BTC) kezelő rendszer. A bitcoinok csak az elektronika és az internet világában léteznek, fizikai valójuk alapállásban nincs, bár egyesek már ezzel is kísérleteznek. Használatuk egy igen egyszerű, nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető kliensprogram segítségével lehetséges. Bitcoinhoz jutni vásárlással, azok termék vagy szolgáltatás ellenében való elfogadásával vagy bányászattal (lásd lejjebb) lehet.

A kliensprogram: Letöltés, telepítés és elindítás után a program rögtön generál nekünk egy nyilvános számlaszámot, amit bárkinek megadhatunk, és erre már utalhatnak is nekünk pénzt. Ahhoz azonban, hogy a program kezelői felületén is megjelenjenek a beérkezett összegek, annak először le kell töltenie az eddig lezajlott tranzakciók adatait; ebbe az elindítást követően azonnal, automatikusan belekezd, és órákig is ellehet vele. Amint azonban végzett, máris elkezdhetjük használni, bárkinek küldhetünk vele mi is bitcoinokat, és fogadhatjuk a másoktól beérkező összegeket is.

Biztonság: A Bitcoin rendszerét egy teljesen decentralizált, igen erősen védett és biztosított P2P hálózat alkotja. Ahhoz, hogy az ember bármit is illetéktelenül átírhasson vagy meghamisíthasson a rendszerben (például soha nem létezett bitcoinokkal töltse fel a számláját), a hálózatot alkotó gépek több, mint a fele fölött kellene rendelkeznie. Amíg ennél kevesebb áll a rendelkezésére, addig nem fog tudni csalni. Ezen túlmenően pedig a rendszer a jelenleg ismert legfejlettebb kódolási eljárásokkal (ECDSA, RIPEDM-160, SHA-256) védi a benne mozgó adatokat.

Átláthatóság: Mivel a rendszer nem tartozik senkihez és semmihez (karbantartását és fejlesztését egy önkéntesekből verbuválódott csapat végzi), és központja sincs, így az új bitcoinok előállítását és a tranzakciók nyilvántartását is kollektíve a hálózat végzi. A tranzakciók listája teljesen nyilvános – automatikusan eljut a hálózathoz csatlakozó valamennyi géphez, és online is folyamatosan ellenőrizhető -, könnyen nyomon követhető rajta minden egyes bitcoin vándorlása a keletkezésétől kezdve. Ennek ellenére azonban a rendszer mégis teljesen anoním, mivel a számlacímek nem többek egy matematikai algoritmus által előállított hosszú betű- és számsorozatnál, és senki nem köteles megadni hozzá semmilyen adatot magáról (megteheti, de nem köteles; a rendszer használatához semmilyen egyéb személyes adat nem szükséges, csak ez a betű- és számsor).

Pénzkészlet és érték: Új bitcoinok átlagosan tíz percenként, 50-esével kerülnek a rendszerbe, egy lejjebb részletezendő folyamat keretében. Az 50-es érték négyévente megfeleződik, így egy idő után a számuk 21 millió körül fog tetőzni (jelenleg mintegy 6 millió van forgalomban). Mivel azonban az irántuk való kereslet a jelek szerint már most is gyorsabban nő, mint ahogyan a bitcoin-készlet gyarapodik, a jövőben pedig nyilván még inkább így lesz a helyzet, ezért a bitcoinok az idő múltával egyre értékesebbé válnak, vagyis deflálódnak. Amennyiben ezt riasztónak találod, úgy kérlek olvasd el ezt az írást.

2011 áprilisában egy bitcoin értéke átlagosan 6$ körül mozgott, míg július első harmadában már 15-17$ körül (a bitcoinok értékét tehát kizárólag a belőlük rendelkezésre álló összmennyiség (kínálat) és az irántuk fennálló kereslet mértékének viszonya határozza meg). Bitcoinokat venni és eladni lehet erre szakosodott online váltóktól (mint amilyen például az MtGox és a TradeHill) – és bárki mástól is, aki szeretne venni vagy eladni. Hazai viszonylatban a legkönnyebben itt kereshetsz vevőket és eladókat.

Mivel a bitcoinok a végtelenségig oszthatóak, a 21 millióban maximalizált végső mennyiségük semmiféle gondot nem jelent. Az értékük – világosan előre látható és kiszámítható – növekedésével úgy lehet egyre kisebb töredékeiket használni, ahogyan az szükségessé válik. Jelenleg a rendszer nyolc tizedesjegyig engedélyezi a bitcoinok bontását (tehát 0,000.000.01 BTC a legkisebb kezelhető egység), de ez később, szükség esetén minden további nélkül kitolható még bármeddig.

Utalás és sebesség: A bitcoin-tranzakciók gyorsak és lassúak is egyszerre; gyorsak, mert mindössze tíz percet (vagy néhányszor tíz percet – ennek kifejtését lásd lejjebb) vesz igénybe a teljes lebonyolításuk, magasan verve így a bankok jó egy napos (belföldi utalásoknál) és több napos (külföldi utalásoknál) munkaidejét. Viszont lassúak is, mert míg a bankok szinte azonnal adnak visszaigazolást a tranzakcióról, addig a Bitcoin csak akkor igazol vissza egy tranzakciót, ha az már ténylegesen lezajlott. Ha azonban egy tranzakció már valóban lezajlott, onnantól sehogyan sem vonható vissza, mindenféleképpen végleges marad. Az elutalt pénz felett eztán már csak az új gazdája rendelkezhet.

Védelem: Mi több, bármely adott bitcoin felett csak az rendelkezhet, akinek épp a tulajdonát képezi, ő viszont mindig és mindenkor; mivel a hálózatnak nincs lekapcsolható központja, ezért a bitcoin-számlákat befagyasztani és a rajtuk tárolt összegeket lefoglalni sem lehet. Ez csak a teljes hálózatot alkotó minden egyes gép lekapcsolásával lenne kivitelezhető.

Valós veszélyt itt leginkább csak az jelenthet, ami a hagyományos pénz esetében: ha ellopják tőlünk. Ez akkor történhet meg, ha valaki akár élőben, akár neten keresztül illetéktelenül hozzáfér a gépünkhöz, és vagy ellopja a bitcoinjaink kezeléséhez szükséges titkos kulcsunkat tartalmazó fájlt (Application Data\Bitcoin\wallet.dat), vagy ha a gépünkről a Bitcoin kliens felhasználásával a nevünkben indít tranzakciókat, helyettünk költve a pénzünket. Ezért érdemes a lehető legjobban gondoskodni a gépünk védelméről, és biztonsági másolatokat is készíteni a wallet.dat-ról (ehhez számos hasznos tippet találhatsz itt).

Most pedig rá is térhetünk az alapvető szakkifejezésekre. Nyugalom, nem lesz bonyolult. 🙂 Elsőre a következő három alapszóval érdemes tisztában lenni: blokk, blokklánc(olat) és bányászat. Ezek jelentése a következő:

blokk: A tranzakciókat a rendszer nem egyenként, hanem több tranzakciót magában foglaló kötegekben, ún. blokkokban kezeli.

blokklánc(olat): Az egymást követő blokkokat elválaszthatatlanul összekapcsolja egy matematikai algoritmus: minden blokk magában foglalja az őt megelőző egy részét is. Ez is a rendszer biztonságát szolgálja, mivel így ha bárki megpróbálná illetéktelenül módosítani bármelyik blokkot, azzal máris megtörné a láncot. Mivel pedig a rendszer csak a leghosszabb láncot fogadja el hitelesnek, a módosítás máris értelmetlenné válik – hacsak nem módosítja az ember az összes többi blokkot az elsőként módosítottnak megfelelően.

bányász(at) (miner/mining): A Bitcoin rendszerében alapvetően kétféle felhasználó van: utaló/fogadó és bányász. Utaló/fogadó az egyszerű felhasználó, aki csak ad és kap bitcoinokat, indít és fogad tranzakciókat. Bányász az, aki a tranzakciók automatikus kezelésének feladatára, vagyis az egyes blokkok hitelesítésére fordítja a gépe számítókapacitását – tehát a blokkok hitelesítésének folyamatát nevezzük bányászatnak. Nem véletlenül, mivel ez egy igen nehéz és erőforrásigényes feladat: a bányászgépnek egy bonyolult titkosítási (kriptográfiai) feladványt kell megoldania, melynek nehézségét a rendszer automatikusan úgy határozza meg, hogy átlagosan tízpercenként egyszer születhessen csak rá megoldás. Ha megvan ez a megoldás, úgy a blokk hitelesítésre kerül, a benne foglalt tranzakciók lezárulnak és bejegyződnek a folyamatosan frissülő tranzakciós naplóba, a feladványt sikeresen megoldó gép pedig 50 bitcoint kap jutalmul. Így kerülnek új bitcoinok a rendszerbe.
(Fontos: mielőtt bányászatra adnád a fejed, mindenképp olvass utána alaposabban a témának!)

Bányásztársulás (mining pool): Több bányász szövetsége, melynek lényege, hogy a sikeresen hitelesített blokkokért szerzett díjakat a társulók elosztják egymás között. Így egyénileg kevesebbet kapnak ugyan egy-egy blokkért, viszont gyakrabban juthatnak bevételhez. Sok kicsi pedig, mint tudjuk, sokra megy.

Ennek kapcsán megjegyzésre érdemes még az a tény is, hogy a Bitcoin rendszerében alapállásban nincsenek tranzakciós díjak, tehát az utalás ingyenes – is lehet. Van azonban lehetőség arra, hogy az ember önkéntes alapon felajánljon valamennyi bitcoint tranzakciós díj gyanánt. Ezt az összeget az a bányász kapja meg, akinek a gépe sikeresen hitelesíti a kérdéses tranzakciót tartalmazó blokkot. Ezzel a lehetőséggel pedig azért érdemes élni, mert a bányászok beállíthatják úgy a gépüket, hogy csak egy bizonyos minimális vagy afölötti összegű díjat felajánló tranzakciókkal foglalkozzanak. Így ha nem ajánlunk fel díjat, úgy többször tíz percbe is beletelhet, míg egy, a felajánlott díjak öszegével nem foglalkozó, minden tranzakciót kezelni hajlandó bányász a mi tranzakciónkat is hitelesíti – míg ha ajánlunk fel díjat, úgy nagy eséllyel jóval hamarabb kerül hitelesítésre a tranzakciónk. (Előbb-utóbb tehát mindenképp hitelesítésre kerül akkor is, ha nem ajánlunk fel díjat, csak ez esetben tovább kell várni.)

Viszonylag röviden így foglalhatjuk össze a Bitcoin rendszerének velejét. Ha ez kíváncsivá tett, és érdekel a részletesebb, pontosabb kifejtés is, olvass tovább bátran! 🙂 Ha pedig kérdéseid vannak, nézz körül itt, hátha választ találsz rájuk. És persze benézhetsz a fórumba is; itt is kérdezhetsz, véleményezhetsz, megírhatod észrevételeidet – várunk. 🙂

Alapfogalmak

Készpénz

Alice szeretne vásárolni Bob alpakagyapjú zoknijaiból egy dollár értékben. Az egydolláros egy papírpénz, amit a megfelelő felszereléssel könnyen előállíthatnak az ebben illetékesek, és amit az emberek elfogadnak értékes termékekért és szolgáltatásokért cserébe. Mivel azonban Alice nagy távolságra lakik Bobtól, és személyesen nem tudnak találkozni, ezért Alice egyik lehetősége az, hogy feladja az egydollárost postán Bobnak, aki aztán szintén postán küldni neki érte a zoknit.

Bankok

Alice másik lehetősége az, hogy banki átutálassál küldi el a megfelelő összeget Bobnak. Ehhez az egydollárost először egy banknak – pénzintézetnek – kell átadnia, melynek az a feladata, hogy vigyáz Alice pénzére, és írásban (az ún. “számlakivonattal”) is garantálja számára, hogy bármikor, amikor csak szüksége van rá, vissza tud adni neki pontosan ugyanannyi pénzt, mint amennyit előzőleg elhelyezett ott. Mivel a pénz még mindig Alice tulajdonát képezi, ezért jogában áll azt csinálni vele, amit csak akar; ha kéri, úgy a bank (mint a bankok általában) egy minimális díj ellenében “átadja” Alice dollárját Bobnak. Ez történhet úgy is, hogy kiküldenek valakit Bobhoz, aki személyesen adja át neki Alice pénzét, de általában inkább csak az történik, hogy Alice bankja Bob bankjának adja át a pénzt azzal az információval egyetemben, hogy az Bobot illeti, akinek így a következő számlakivonatán meg is jelenik majd az átutalt összeg. De ha Bob nem akarja megvárni a számlakivonatot, úgy bármikor kapcsolatba is léphet a bankjával, hogy megtudja, mennyi pénz van náluk az ő nevén, és így a lehető leghamarabb értesülhet Alice pénzének megérkeztéről is.
Mivel a bankoknak sok ügyfelük van, a velük foglalkozó és az ügyeiket intéző banki alkalmazottak foglalkoztatása pedig pénzbe kerül, ezért a bankok egy ideje különböző elektronikus rendszereket, így például pénzkiadó automatákat és webszervereket is használnak az ügyek intézéséhez, így kevesebb alkalmazottat kell foglalkoztatniuk. Ezeknek a rendszereknek az a célja, hogy megtudják, mit akarnak csinálni a pénzükkel az egyes ügyfelek, és azt lehetőség szerint intézzék is el nekik (a pénzkiadó automata például kiadja a kívánt pénzösszeget). Ez a folyamat általában csak minimális emberi közreműködést igényel. Az ügyfelek mindig pontosan tudhatják, hogy a bank éppen meglévő pénzkészletéből mennyi az övék, és teljesen biztosak is lehetnek benne, hogy szükség esetén pontosan annyi készpént vehetnek át a banktól, mint amennyit a számlakivonatukon vagy épp a bankjuk online felhasználói felületén látnak. Mi több, olyannyira biztosak ebben, hogy az ezen összegeket jelképező puszta számokat is ugyanúgy elfogadják fizetség gyanánt, mint ahogyan magát a tényleges készpénzt is. (Hasonlóképp kezdték elfogadni annak idején a készpénzt is az arany és az ezüst helyett.)
Attól azonban, hogy elektronikus rendszereket is behoztak a képbe, magának a bankrendszernek a működési elve változatlan maradt. Ez pedig mindig is arról szólt, hogy egy központi hatóság (a bank) nyilvántartást vezet arról, hogy kihez mennyi pénz tartozik. Valamennyi ügyfélnek a bank őszinteségére kell bíznia magát (vagyis hogy kizárólag a valóságnak megfelelő információkat kap tőlük a pénzéről, és hogy igény esetén fizikai formájában is visszakaphatja azt). Ezen felül minden ügyfélnek a valós nevével kell azonosítani magát ez előtt a hatóság előtt ahhoz, hogy visszakaphassa a pénzét, vagy hogy elküldhesse azt másoknak.
A Bitcoin rendszerében az ember úgynevezett bitcoinok felett rendelkezik, ezeket birtokolhatja és utalhatja át másoknak, hasonlóan a bankok online felhasználói felületeihez – csak épp azokkal ellentétben itt teljes névtelenségben maradhat, és semmiféle központi hatóságra nem kell támaszkodnia. A bitcoinok pedig azért értékesek, mert 1.) sokan (és egyre többen) fogadják el őket fizetőeszközként, 2.) egy bitcoint csak egyszer lehet elkölteni, és 3.) nem tulajdoníthatóak el senkitől az illető számítógépéhez való illetéktelen mélyszintű hozzáférés nélkül.

A Bitcoin alapjai

Lopásvédelem

Annak érdekében, hogy harmadik fél – jelen példánkban Eve – ne férhessen hozzá mások bitcoinjaihoz, és ne indíthasson tranzakciókat az ő nevükben, nyilvános kulcsrendszeren alapuló digitális aláírásokat alkalmazunk. Ez annyit tesz, hogy mindenkinek, így például Alice-nek és Bobnak is van egy nyilvános és egy titkos kulcsa, amit egy biztonságos tárcában tartanak. Dokumentumot, így például egy bitcoin-átutalást aláírni csak a titkos kulccsal lehet, érvényesíteni pedig a nyilvánossal.

* Bob elküldi a nyilvános kulcsát Alice-nek.
* Alice az átutalandó összeggel együtt felveszi a tranzakcióba Bob nyilvános kulcsát.
* Alice aláírja a tranzakciót a titkos kulcsával.

Ennek eredményeképp bárki, aki ismeri Alice és Bob nyilvános kulcsát, láthatja, hogy Alice beleegyezett a Bobnak címzett átutalásba, mivel Alice titkos kulcsával csak és kizárólag Alice maga rendelkezik. Nagy ostobaságot követne el tehát azzal, ha bárki másnak is megadná a titkos kulcsát, mivel így mások is aláírhatnának utalásokat az ő nevében, és költhetnék az ő bitcoinjait.
Később aztán, amikor Bob továbbutalja a bitcoinjait Charley-nak, neki is pontosan ugyanígy kell majd eljárnia: indítania kell egy új tranzakciót, hozzádnia ahhoz Charley nyilvános kulcsát, és aláírnia azt a saját (Bob) titkos kulcsával. Ezt azonban csak Bob teheti meg, mivel a saját titkos kulcsa felett egyedül ő rendelkezik, és a saját tranzakcióit csak ezzel írhatja alá, mivel egyedül ez illeszkedik az ő nyilvános kulcsához.

Eve tehát nem nyúlhat bele Bob tárcájába a saját (Eve) nyilvános kulcsával, mivel a Bobnak címzett tranzakciót Alice írta alá a saját (Alice) titkos kulcsával, kinyilvánítva ezzel azt, hogy a bitcoinjai egy része eztán már Bob tulajdonát képezi. Emellett pedig Alice természetesen nem adja át a titkos kulcsát Eve-nek. Így tehát ha Charley elfogadja azt a tényt, hogy a kérdéses bitcoinok eredetileg Alice tulajdonát képezték, úgy elfogadja azt is, hogy azok később Bobhoz kerültek, Bob pedig most hozzá, Charley-hoz továbbítja őket.

Egyszeri elköltés

A következőképpen garantáljuk, hogy az Alice sehogyan sem klónozhatja és költheti el újra az egyszer már elköltött bitcoinjait (és ez a Bitcoin legfőbb innovációja):

* A tranzakció részleteit a rendszer elküldi és továbbítja a hálózatot alkotó összes számítógéphez, de legalábbis a lehető legtöbbjükhöz.
* Az indulástól kezdve lebonyolított összes tranzakciót nyilvántartó blokkok egyre gyarapodó láncolatát a hálózatot alkotó számítógépek együtt, közösen kezelik (minden gépen megvan egy-egy példányban a teljes nyilvántartás és folyamatosan frissül).
* Ahhoz, hogy bekerülhessenek a láncolatba, az újabb tranzakció-blokkoknak (a hálózat tízpercenként generál egy újabb blokkot) érvényesnek és bizonyítottnak kell lenniük.* A blokkok úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy ha bármelyikük is megváltozna, akkor az összes utánuk következőt is újra kellene számolni.
* Ha több lehetséges folytatása is felbukkan ennek a láncolatnak, úgy a rendszer mindig csak és kizárólag a leghosszabbat fogadja el és bővíti tovább.

Ha tehát Bob azt látja, hogy az ő tranzakcióját is tartalmazó blokk bekerült az egyetlen, nagyon hosszú és gyorsan gyarapodó blokkláncolatba (melynek bővítéséről tekintélyes mértékű összeadott számítókapacitás gondoskodik), úgy teljesen biztos lehet benne, hogy Alice tranzakcióját a hálózat véglegesen elfogadta és feljegyezte, így Alice az egyszer már elutalt bitcoinokkal semmiféleképpen sem indíthat újabb tranzakciót.

Elméletben Alice megpróbálhatna hamis blokkokat generálni, amelyekben nincs jelen az előző tranzakciója, és szétküldeni ezeket a hálózatban annak bizonyítékaként, hogy továbbra is rendelkezik az egyébként már elköltött bitcoinjaival. Azonban az Alice aláírását tartalmazó előző tranzakció már bejegyzésre került és eljutott rengeteg számítógéphez a hálózatban, és valaki más már generált egy olyan blokkot, amelyben Alice előző tranzakciója is benne van (egyéb esetben az előző tranzakció eredeti címzettje sem kapott volna megerősítést az utalásról). Mivel pedig az érvényes blokkok generálásának folyamatát eleve úgy tervezték, hogy az igen sok időt vegyen igénybe, ezért Alice számítógépe nem fogja tuddni felvenni a versenyt a hálózat összes többi számítógépével blokkgenerálás terén. Sokkal több blokk fog eljutni Bobhoz másoktól, mint amennyit Alice gépe valaha is generálhatna, ezen újabb blokkok egy része pedig tartalmazni fogja Alice előző tranzakcióját is, igazolva így azt a tényt, hogy Alice már valóban elköltötte a bitcoinjait. Alice csak és kizárólag úgy érvényteleníthetné a tranzakcióját, ha létrehozna egy olyan, az ő előző tranzakcióját nem tartalmazó párhuzamos láncot, ami hosszabb, mint a hálózat folyamatosan bővített lánca (mivel a rendszer mindig csak a leghosszabb láncot fogadja el). Ahhoz azonban, hogy ez hosszabb is maradhasson, gyorsabban is kell bővülnie, mint bármelyik másiknak, ezért Alice-nek a hálózat teljes számítókapacitásának a többségét a maga oldalára kellene állítania ahhoz, hogy meggátolhassa a többieket a tranzakciója bejegyzésében. Feltételezzük azonban, hogy ilyen mértékű befolyásra sem ember, sem pedig semmilyen szervezet nem lesz képes szert tenni soha. Mindebből pedig az következik, hogy amíg a hálózat számítókapacitásának többsége nem működik együtt Alice-szel, addig a tranzakciója is visszavonhatatlanul bejegyezve marad, és így nem is indíthat újabb tranzakciót az egyszer már elköltött bitcoinjaival.

Anonimitás

A bitcoin-“számlák” névtelenek és nem kell konkrét személyekhez kapcsolódniuk. Ehelyett egy véletlenszerűen generált titkos-nyilvános kulcspárhoz kapcsolódnak, a rajtuk tárolt bitcoinokkal pedig a titkos kulcs birtokosa rendelkezhet, mivel csak ezzel írhat alá új tranzakciókat. Természetesen az ily módon aláírt tranzakcióknak sem kell nevet tartalmazniuk.

A Bitcoin-cím matematikailag megfeleltethető egy nyilvános kulcsnak, és valahogy így néz ki:

15VjRaDX9zpbA8LVnbrCAFzrVzN7ixHNsC

Bárkinek lehet több ilyen címe is, külön-külön számlákkal, így még nehezebb lenyomozni, hogy melyik összeg kihez tartozik személyazonosság szerint. A magánszférája védelme érdekében Bob akár minden egyes tranzakciójához generálhat új titkos-nyilvános kulcspárat. Így tehát David például csak akkor ismerheti meg a számára utalt bitcoinok egy előző átutalójának személyazonosságát, ha konkrétan megkérdezi Charley-tól, hogy neki ki utalta át az összeget.

Új bitcoinok

Láthattuk tehát, hogy Bobnak és Charley-nak is ellenőriznie kell az eredetileg Alice-től származó bitcoinok eredetiségét. Alice nem generálhat magának bitcoinokat csak úgy a semmiből, mivel az új érmék is külön tranzakcióként jelennek meg a rendszerben, és ezt is el kell fogadnia a hálózat minden tagjának.

A szoftver jelenlegi állása szerint új bitcoinok a következőképpen keletkeznek – lassanként – a rendszerben: ha egy gépnek sikerül egy új blokkot generálnia, akkor beiktathat abba plusz egy olyan tranzakciót, amelynek nyomán 50 BTC-vel gyarapíthatja a saját számláját anélkül, hogy azt előzőleg bárki is átulta volna neki. Ez a jutalom motiválja az embereket arra, hogy blokkgenerálásra fordítsák a gépük számítókapacitását. Jelenleg azonban érvényes egy olyan közmegegyezés is, miszerint a blokkgenerálásért járó jutalom négyévente megfeleződik. Ez pedig annyit tesz, hogy valamikor 2013 környékén a hálózatot alkotó gépek többsége már nem fogad el majd olyan blokkokat, amelyekben a generáló tranzakció +50 BTC-nal gyarapítja a meglévő készletet, hanem csak olyanokat, amelyekben a gyarapítás összege már csak feleennyi, tehát 25 BTC. Ugyanez történik majd 2017-ben, 2021-ben, 2025-ben, stb. is, hacsak addig el nem terjed a hálózatban egy új Bitcoin-kliens.
Mivel ez a motiváció idővel megszűnik, így Alice már csak a tranzakciós díjakból juthat új bitcoinokhoz. Önkéntes jelleggel mindenki fizethet egy saját maga által meghatározott összegű díjat az elindított utalásaiért, amely díjat aztán az kapja meg, aki sikeresen legenerálja a szóban forgó utalást is tartalmazó blokkot, bejegyezve és véglegesítve így a tranzakciót. Mivel Alice eldöntheti, hogy milyen tranzakciókat vesz bele az éppen generált blokkjába, ezért dönthet úgy is, hogy csak a legmagasabb összegű díjat kínáló tranzakciókkal foglalkozik. Ha a hálózat minden tagja ezt a hozzáállást választja, akkor idővel ki fog alakulni egy minimális tranzakciós díj, amit mindenképp meg kell fizetni ahhoz, hogy egy új tranzakció bekerülhessen a blokkok láncolatába.

Rakd össze a képet

Közvetlen betekintést nyerhetsz a rendszerbe a láncolathoz legújabban hozzáadott blokkokat követő Bitcoin Block Explorer oldalán. A blokklánc a rendszerben eddig bejegyzett és véglegesített összes tranzakciót tartalmazza. Számold össze, hány blokk került legenerálásra az elmúlt egy órában; elvileg hatnak kell lennie. Figyeld meg a tranzakciók számát és az elmúlt egy órában elutalt összes bitcoin-mennyiséget; így felmérheted azt is, hogy éppen mennyire aktív a rendszer.
Nézz bele valamelyik blokkba. Figyeld meg, hogy a blokk hashe egy sor nullával kezdődik; ezért olyan nehéz legenerálni őket. A blokkot generáló gépnek rengeteg nonce-értéket (ennek a listáját is láthatod a blokk oldalán) kellett végigpróbálgatnia, mire talált egy olyat, ami ennyi nullát tartalmazott. Nézd meg az Előző blokk (Previous block) elnevezésű sort, és láthatod, hogy mindegyik blokk tartalmazza az azt megelőző blokk hashét; így állnak össze láncba. Fusd át a blokk valamennyi tranzakcióját. Ezek közül a legelső az az összeg, amit a blokkot legeneráló gép keresett meg a gazdájának a generálással. Ez tartalmazza egyrészt az előre meghatározott mennyiségű, frissen generált bitcoinokat, másrészt pedig – jó eséllyel – a blokk tranzakcióiból összegyűjtött tranzakciós díjak összességét.
Nézz bele bármelyik tranzakcióba, és láthatod, hogyan áll össze egy vagy több kimenő és beérkező összegből. Mivel egynél több beérkező és kimenő összeg is kezelhető egyszerre, ezért a rendszer tetszőleges méretű darabokra oszthatja és adhatja össze újra az összegeket, és így bármekkora tört értékekkel (általában századokkal) is dolgozhat. Minden beérkező összeg egy korábbi tranzakcióból (aminek szintén utánanézhetsz), valaki másnak a címéről származik, és minden másoknak címzett kimenő összeg egy rövidesen lezáruló tranzakció része lesz (aminek szintén utánanézhetsz majd, amint bejegyzi a hálózat).
Végül, de nem utolsósorban utánanézhetsz az egyes címeknek is, és megláthatod, hogy melyikről milyen információk nyilvánosak.
Felkeresheted továbbá az olyan figyelőoldalakat is, mint a Bitcoin Watch és a Bitcoin Monitor, amelyekből szintén jó képet kaphatsz a rendszer aktivitásáról. Az előbbi általános statisztikákat közöl a tranzakciókról, míg az utóbbi valós időben, vizuálisan szemlélteti a Bitcoin hálózatának éppen aktuális eseményeit.