A „The Rise And Rise Of Bitcoin” című film készítői szerint még nincsenek pontos válaszok

A pittsburgh-i székhelyű programozó, Dan Mross még 2011-ben fedezte fel az oly sokat vitatott, nyílt forrású kriptopénzt. Első találkozása a digitális pénzzel, illetve az abban rejlő lehetőségekkel, meghatározó volt, és tulajdonképpen azóta is folyamatosan a Bitcoin igézetében él. Dan filmgyártó bátyja Nick, gyakran volt testvére „Bitcoin térítő” munkájának alanya, így rövid idő alatt benne is kialakult egy magas fokú érdeklődés a kriptopénz iránt.

Ahogy a cím („A Bitcoin felemelkedése és szárnyalása”) is utal rá, a Mross testvérek filmjét szerelmi vallomásnak is értelmezhetjük, imádatuk tárgya pedig a Bitcoin, illetve az abban rejlő, Földünk globális gazdaságát is átformálni képes lehetőség. Dokumentumfilmjük eddig példa nélküli közelségből ismerteti a Bitcoin sajátságos, és egyre növekvő szubkultúráját, illetve bemutat néhány olyan vállalkozót, akik megélhetésüket és szabadságukat tették kockára azért, hogy a kriptopénz mindenki számára könnyen hozzáférhető eszközzé válhasson.

A múlt héten, New York-ban találkoztunk a film készítőivel, Nick és Dan Mross-al, akik az idei Tribeca filmfesztiválon mutatták be alkotásukat. Az alkotópárossal a fesztiválon beszélgettünk a Bitcoin zavarba ejtő összetettségéről.

International Business Times: Filmjük, a „The Rise and Rise of Bitcoin” azt a kérdést feszegeti, hogy pontosan mi is az a Bitcoin. Azt gondolom, a film tökéletesen visszaadja a kérdés megválaszolásának nehézségét, azzal, hogy a jelenséget az internet kialakulásához hasonlítja. Jóllehet napjainkban az internet már munkák, és gyakorlatilag mindennapi életünk szerves része, mégis sokan most sem tudnák pontosan meghatározni mi is az internet. Gondolja, hogy egy nap a Bitcoin is olyannyira szerves része lesz az életünknek, hogy már nem is lesz igazán fontos a pontos meghatározása?

Dan Mross: Igen, így gondolom. Például minden alkalommal, amikor internetet használ, egyben egy DNS rendszert is használ, de a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mi is ez a rendszer. Pillanatnyilag a Bitcoin egy protokoll… és még nincs semmi sem ráépítve. Egyelőre még csak a „nyersanyaggal” van dolgunk. Napjainkban ahhoz, hogy valójában használni tudja a Bitcoint, elég alapos tudással kell rendelkeznie a kriptopénzről, illetve annak működéséről. Igaz, egyre több a Bitcoin körül létesülő startup cégek száma, amik pont azon fáradoznak, hogy a kriptopénzt mindenki számára könnyen elérhetővé tegyék.

IBT: Amíg a filmjüket meg nem néztem, tulajdonképpen úgy gondoltam, hogy a Bitcoin olyasféle „ellenfele” a kormányok által ellenőrzött valutának. De a film megtekintése után, úgy tűnik tévedtem, és inkább egy egyidejű létezésről van szó…

Dan: Igazán örülök, hogy így gondolja, mert Önhöz hasonlóan, sokan mások is hasonlóképpen vélekednek… azaz olyasmiket hallhattak, hogy a kriptopénzzel igazából anarchisták egy csoportja akarja megdönteni a bankok hatalmát. Ezt a benyomást keltik a hírek, vagy esetleg még azt, hogy mindez csak a pénzmosásról szól. Holott „csak” egy protokollról van szó. Ezt akarjuk elmondani a filmünkben.

Nick Mross: Ez egy eszköz, amit sokan, sokféleképpen használhatnak. És amennyiben vannak negatív szereplők, úgy azokat mindenképpen el kell különíteni magától a Bitcointól. Erről szól a filmünk, vagyis hogy ez egy technológia, ami igazából semmihez sincs hozzárendelve. Az, hogy hogyan fog a világunkon áthaladni, illetve egyidejűleg létezni a Bitcoin és a decentralizált fizetőeszköz, mindenképpen érdekes kérdés. De mi, itt az Amerikai Egyesült Államokban, reméljük, hogy lesz annak megoldása, hogy a kriptopénz a jelenlegi banki rendszeren belül is működhessen.

IBT: A Bitcoin egy nyílt forráskódú rendszer, amiről a legtöbben úgy vélekednek, hogy egy nagyon biztonságos megoldás. Ugyanakkor a közelmúltban kirobban Heartbleed-botrány rávilágított, milyen nagy mértékben támaszkodik a web az OpenSSL protokollra, és milyen könnyen útjára indulhat egy pusztító lavina. Mindez késztetett e bárkit is a Bitcoin közösségből arra, hogy újragondolja az OSS-t? Mi a forgatókönyv a legrosszabb esetre?

Dan: A Heartbleed-botrány kétség kívül igen komoly gondot okozott, de a biztonsági hézagok mind a nyílt, mind a zárt forráskódú szoftvereknél előfordulhatnak. Azonban a nyílt forrású szoftverek teszik lehetővé a legnagyobb számú felhasználói teszteket, vizsgálatokat, tehát én továbbra is határozottan úgy vélem, hogy ez egy jobb fejlesztői módszer. A Bitcoin nem működhetne globális fizetőeszközként más módon, ez csak a szokások alapvető megváltoztatásával lenne lehetséges.

IBT: Továbbra is úgy érzem, hogy még mindig nem értem tökéletesen a Bitcoin használatát. Emellett, New York-ban arról sem látok különösebb tájékoztatást, hol lehet például kávét venni Bitcoinért. Lesz ebben valamiféle változás?

Dan: A felhasználás területenként eltérő. Amerikában például az emberek alapvetően anyagi haszonszerzés céljából foglalkoznak vele. Ugyanakkor, amikor elmentünk a filmben is bemutatott Bitcoin konferenciára, Nashua városába, azt tapasztaltuk, hogy ott minden kereskedő elfogadta a Bitcoinos fizetéseket. Egy hétig gyakorlatilag csak azzal fizettem.
De mindez még nagyon újdonságnak számít. A kriptopénz mindössze 5 éves, és az emberek többsége csak 2013-ban hallott róla először.

Nick: Közben az emberek azonnali válaszokat akarnak, de mindez olyan, mintha visszamennénk 1985-be, és azt kérdezgetnénk, milyen is lesz majd az internet. Még időre van szükség, pillanatnyilag még nincsenek pontos válaszok.

IBT: Nem tehetek róla, de feltűnt, hogy igen kevés női szereplő volt a „The Rise and Rise of Bitcoin” filmben. Sőt, az egyetlen női interjúalany nem is volt igazából tagja a Bitcoin közösségnek. Mennyire jellemző a férfiak dominanciája a közösségben?

Nick: Dokumentumfilmünk alapvetően amerikai adatokra támaszkodik, és a történeteket úgy rögzítettük, ahogy előttünk is megjelentek. Pillanatnyilag valóban megállapítható, hogy az amerikai Bitcoin közösség főleg férfiakból áll, de ez, messzebbről nézve, megegyezik a pénzügyi és műszaki szektor demográfiai adataival is. A Bitcoin egy nyilvános, mindenki számára egyformán megjelenő eszköz, így eleve kizárt, hogy bármilyen nemi preferencia vagy egyenlőtlenség legyen benne kódolva. Keményen dolgoztunk azon, hogy egy olyan filmet készítsünk, amivel valójában mindenki számára könnyen érthetővé tesszük a kriptopénzt. Hiszünk benne, hogy filmünk a legjobb megoldása annak, hogy valójában mindenki számára, nemtől és származástól függetlenül, érthetőbbé váljon a Bitcoin.

IBT: Arról is beszélnek a filmjükben, miként lesz különösen értékes a Bitcoin, azokban a feltörekvő országokban, ahol nincs stabil, centralizált fizetőeszköz. Közben a Bitcoin használatához szükség van okostelefonra, vagy valamilyen mobil technológiára. Vagy tévednék?

Nick: A feltörekvő országokra az a jellemző, hogy ott szinte mindenkinek van okostelefonja. Még azoknak is, akiknek semmi egyebük sincs. Ezekben az országokban ez egy viszonylag könnyen beszerezhető eszköz, ráadásul a segítségével a felhasználók jóval gyorsabban részt vehetnek a (kiber-alapú) pénzügyi rendszerben, mint egy hagyományos bankszámlával.

Dan: A feltörekvő országok is fejlődnek, és amennyiben nincs már létező banki infrastruktúrájuk, nem is biztos, hogy az olyan nagy baj. Hiszen mostantól akár át is ugorhatják a fejlődésnek ezt a lépcsőfokát.

IBT: Egyrészt nagyon jól hangzik, hogy okostelefonunk segítségével is intézhetjük összes utalásunkat, másrészt mindez rémisztő is. Például egy olyan katasztrófa helyzetben, amilyen a szeptember 11-e is volt, amikor senkinek sem működött a telefonja a városban. Egy ilyen esetben mi történne velünk, ha mindenki digitális pénzt használna?

Dan: Én úgy gondolom, hogy a kriptopénz lehet egy kiegészítő pénz. Attól függetlenül, hogy vannak Bitcoin érméi, még lehet dollárja is. Az egyik nem zárja ki a másikat.

IBT: Ahogy a filmjük is utal rá, gyakorlatilag lehetetlen visszaszerezni egy ellopott Bitcoin érmét. Gondolják, hogy emiatt sebezhetőbb a kriptopénz a különböző tranzakciós visszaélésekkel szemben?

Dan: A lopás, mint jelenség, mindig létezni fog. Azonban a Bitcoinnal sokkal könnyebb megelőzni az olyan tömeges méretű lopásokat, mint amilyen a közelmúlti Target botrány is volt. Ismeretes, hogy a Target biztonsági pajzsán rést ütöttek, és milliók bankkártya-, illetve személyes adatait lopták el a tolvajok. A Bitcoinnál a legjobb megoldása a védekezésnek az önművelés. Azaz a protokoll saját biztonsági alkalmazásainak minél alaposabb ismerete, hogy azt a felhasználó valójában érvényesíteni tudja, illetve mindenképpen szükséges egy jó pénztárca szoftver is. Rengeteg cég kísérletezik a Bitcoin használat minél biztonságosabb módjának a kidolgozásával, kezdve a különböző pénztárca szolgáltatásoktól, egészen az „offline” tárolási megoldásokig, és maga a Bitcoin szoftver is folyamatosan frissül új tulajdonságokkal, hogy a fizetéseket biztonságosabbá és a különböző lopásokkal szemben még ellenállóbbá tegye.

IBT: Dan, maga bányászik is. Elmondaná nekünk, hogy ez pontosan mit is jelent? Ön ebből él?

Dan: Abból élek, hogy szoftverfejlesztő vagyok. A Bitcoin csak egy hobbi. A Bitcoin bányászata a „crowdsourcing” (magyarul talán közösségi közreműködésnek fordíthatjuk) módszere segítségével történik. Ez nagyjából azt jelenti, hogy akik (önkéntesen és a világon bárhol) közreműködnek a Bitcoin hálózat adatainak a feldolgozásában (a matematikai képletek megoldásában), azok jutalomban részesülnek, nevezetesen Bitcoin érméket kapnak munkájukért cserébe. Ekképp, a Bitcoin egy olyan vezető nélküli decentralizált hálózat, ami az önkéntes közösségi közreműködésnek köszönhetően működik, és ami fizet a közösségi munkát végzőknek.

IBT: Satoshi Nakamoto személye többször is felmerül a filmben. Egyszer a Newsweek sztorit is megemlítik, ami azzal lett híres, hogy állítólag azonosította Nakamoto személyét. (Megjegyzés: az International Business Times és a Newsweek azonos cégnek leányvállalatai.) A filmben úgy nyilatkoznak, hogy Önök nem hisznek a Newsweek azonosításának.

Dan: Mert nem gondolom, hogy igaz.

Nick: Én sem gondolom, hogy ő lenne az igazi Nakamoto. Hogy esetleg régi, iskoláskorhoz köthető tréfa lenne a névválasztás? Ezt sem tudom. De ami filmkészítői szempontból érdekes volt (beleértve persze magát a sztorit is), az az emberek reakciói. Megmutatni, hogy a Bitcoin eljutott arra pontra, amikor az emberek már foglalkoznak vele… Ha a sztori egy évvel ezelőtt jelent volna meg, nem hiszen, hogy hasonló reakciókat váltott volna ki.

IBT: Miért gondolják úgy, hogy a Bitcoin megalkotója szándékosan bujkál? Vagyis miért nem akarja, hogy személye lelepleződjön?

Dan: Gondoljon csak bele, mekkora dolog lett belőle; hogyan viszonyulnak hozzá az emberek; és mekkora elemi ereje lehet még. Bárkik is legyenek az alkotók, annyi bizonyos, alaposan ismerik a kriptografikus rendszereket… Az is lehet, hogy olyanok állnak mögötte, akik valaha a NSA-nak dolgoztak, és mindez egy „mellék” projektjük volt, és nem akarnak emiatt bajba kerülni. De az is lehet, hogy más kormányok, vagy országok megbízásában dolgozók fejlesztették ki.

Bárkik is álljanak a Bitcoin mögött, titoktartásuknak nagyon is nagy az értéke. Miért bonyolódtak volna ilyen hosszadalmas és fáradságos munkába a személyazonosságuk elfedését illetően, hogy aztán saját nevüket használják. Számomra ez nem elfogadható elmélet. De végeredményben ennek nincs is jelentősége. Amit Satoshi véghezvitt, az egy olyan számítástechnikai kérdés tudományos megoldása, amivel már régóta próbálkoztak… Valaki, vagy valakik megosztották ötletüket a világgal, és próbálnak csendben, a háttérben maradni.

IBT: Talán Ön az? Ön lenne Satoshi Nakamoto?

Nick: Néha, késő éjszakákon, a vágószobában rám nézett a szerkesztőnk, és feltette a kérést: „Dan lenne Satoshi?” Persze ez csak vicc volt, természetesen nem ő az.

Dan: A tisztánlátás végett: nem én vagyok.

Szerző: Ellen Killoran
Forrás: International Business Times

További információk:

IMDB

theriseandriseofbitcoin.com