A Bitcoin-sziget

2011-11-11

Szerző: Ploum

Bitcoin – az elkerülhetetlen trend?

Idén áprilisban valóságos Bitcoin-lázban égett a net. Rengeteg fórumon beszéltek róla, rengeteg blogon kritizálták, a Twitter #bitcoin hashtagjének népszerűsége pedig minden képzeletet felülmúlt a maga percenkénti átlagosan egy újabb üzenetjével.

Ennek nyomán persze gyorsan fel is szöktek az árak, egészen az azelőtt soha nem látott 9$-os magasságba.

Mi több, a Bitcoin népszerűsége egyre csak nőtt. A Wired is lehozott róla egy cikket, és Rick Falkvinge, a Kalózpárt alapítója is számos írásában elemezte a Bitcoin elterjedésének következményeit a világ kormányai számára:

“A kriptopénz egészen új kihívásokkal szembesíti az államot, mivel a kormány így már sehogyan sem tekinthet bele az egyes emberek pénzügyeibe – sem a jövedelmeikbe, sem pedig a kiadásaikba.

Tudom persze, hogy ennek hallatán sok illetékes görcsösen markolni kezdi majd a széke karfáját, és kétségbeesetten felkiált, hogy “de látnunk kell!” – ez azonban mit sem számít. Nem láthatjátok. Ennyi. Pont.” (Rick Falkvinge)

A növekedés azonban valahogy mégis megállt, majd lehanyatlott; az árfolyam visszaesett 6,5$-ra, és napokon át úgy is maradt.

Ez hogy lehet? Hiszen a Bitcoin még soha nem volt ennyire népszerű, de az árfolyam mégis esik, kevesen vásárolnak az MtGoxon. Mi lehet a magyarázat?

Nos, talán az, hogy a szigeteket nem olyan egyszerű megközelíteni.

A Bitcoin fórumára tömegekben érkeztek az új felhasználók, és a közösség régi tagjai is folyamatosan jelezték, hogy egyre több barátjuk és ismerősük is érdeklődik a Bitcoin iránt. Ezeknek a legtöbbje azonban végül mégsem vásárol bitcoint, és így az árfolyamot sem hajtja fel. Valami hiba van a Bitcoinban?

Nem, nem a Bitcoinban, csak az infrastruktúrában: egyszerűen még mindig túl nehéz bitcoinhoz jutni.

Először is, az újoncok sok mindent egyszerűen nem értenek. Amíg erre volt lehetőség a hivatalos kliensben, egyből bejelölték a “Generate Coin” opciót, gondolván, hogy na, akkor most majd ők is “bányásznak” egy jót.

Aztán persze el is árasztották a fórumokat az azt firtató kérdéseikkel, hogy miért nem sikerül mégsem szert tenniük egyetlen bitcoinra sem. És sajnálatos módon a legtöbb válaszban is, amit kaptak, csak azt magyarázták el nekik, hogy hogyan építhetnek maguknak – persze jó drágán – valóban használható bányászgépeket, és hogy hogyan csatlakozhatnak a különböző bányásztársulásokhoz.

Ezek az újoncok így gyakorlatilag észre sem veszik és nem is értik a Bitcoin gazdaságát, csak játszadoznak a gépeikkel.

Akik pedig mégis vásárolnának bitcoint – akár elköltési, akár befektetési céllal -, azok hamar rádöbbenhetnek, hogy ez jóval bonyolultabb, mint gondolták volna.

Ahhoz például, hogy az ember dollárért vehessen bitcoint az MtGoxon, előbb létre kell hoznia egy MtGox-fiókot, majd egy Dwolla-fiókot, elutalni a pénzét előbb a Dwollára, majd a Dwolla-pénzt az MtGoxhoz. Ez a folyamat pedig több olyan lépést is tartalmaz, ami összezavarhatja az újoncokat – akiknek ráadásul meg kell bízniuk a Dwollában és az MtGoxban is annyira, hogy átadják nekik a pénzüket mindenféle garancia nélkül, ám erre nem sokan hajlandóak. Annnál is inkább, hogy az MtGoxot például gyakran éri az a vád, hogy a legkevésbé sem tűnik rendes, profi oldalnak, viszont annál inkább átverésnek.

A veterán bitcoinosok számára persze mindez természetes, az MtGox külalakja pedig hagyományos, a történelem szerves része. Egy újonc szemével azonban mindez több, mint furcsa és idegen.

Nem jobb a helyzet a világ eurós felén sem: mert bár a Bitmarket.eu-t eleinte igen könnyen lehetett használni, a rengeteg törölt tranzakció és megbízhatatlan felhasználó miatt kénytelenek voltak beiktatni a rendszerükbe egy bizalmi mechanizmust is, így most már csak a bizalmas felhasználóik adhatnak és vehetnek bitcoint.

Aminek azonban sajnos megvan az a mellékhatása is, hogy lényegében kizárja az újoncokat, vagy legalábbis jelentősen megnehezíti a számukra a körbe való belépést.

Ezek a soklépcsős eljárások pedig egyre jobban elszigetelik a Bitcoin-közösséget. Márpedig hiába adnak-vesznek egymás között viszonylag élénken a meglévő felhasználók, ha kevés a rendszerben a friss vér.

A Bitcoin tehát kialakított ugyan magának egy gyönyörű szigetet, de aki nem tud úszni, az soha nem is fog eljutni oda. Márpedig a neten sokan nem tudnak úszni ebben az értelemben. Őket talán örökre ki kellene rekesztenünk a Bitcoin szigetéről? Hát persze, hogy nem.

Valóban a kriptopénz Napsterje-e a Bitcoin?

Sok értelmiségi állítja, hogy a kriptopénz már nem fog eltűnni a világunkból éppúgy, ahogy a letöltés is mindig köztünk fog maradni.

Azonban a kriptopénz egy gyűjtőfogalom, a Bitcoin pedig csak egy bizonyos kriptopénz. Éppúgy, ahogy a letöltés is egy gyűjtőfogalom, és a Bittorent – vagy épp a Napster – is csak egy bizonyos fajtája a letöltésnek.

A nagy kérdés tehát az, hogy konkrétan a Bitcoin lesz-e vajon a kriptopénzek Napstere? Netalán magának a Bittorentnek a megfelelője, ami olyannyira elterjed, hogy ő maga lesz a szabvány? Vagy megmarad prototípusnak, ami csak szemlélteti, hogy igen, ezt így tényleg meg lehet csinálni, de végül egy másik inkarnációja lesz majd a befutó?

Jelenleg tehát a Bitcoin széleskörű elterjedésének útjában álló legnagyobb leküzdendő akadály az érthetőség és a felhasználhatóság témaköre: minél érthetőbbé és minél letisztultabbá, áramvonalasabbá és kezelhetőbbé válik, annál jobban és könnyebben terjedhet.

Egyre többen is hangoztatnak ilyesféle gondolatokat a közösségben: többet kellene reklámoznunk az olyan oldalakat, mint a http://www.biddingpond.com, ahol a felhasználók bitcoin ellenében árulhatják a holmijaikat, és kevesebbet kellene emlegetnünk a “bányászatot” és a technikai dolgokat. Vagy talán még jobb, ha ezeket teljesen el is rejtjük az újoncok elől.

A hivatalos kliensből egy ideje el is távolították már a bányászat opcióját.

A Bitcoin valóban egy paradicsomi sziget, csodálatos strandokkal, kristálykék tengerrel – már csak hidat kell vernünk oda, hogy mindenki könnyen elérhesse!

Forrás: The Bitcoin Sun 2., 6-7. old.

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.