A központosított gazdaságokban rendelkezésre álló pénzmennyiséget egy jegybank felügyeli, folyamatosan növelve azt – elvileg a gazdát cserélő fizikai áruk forgalmának növekedésével arányos mértékben, hogy stabil áron lehessen kereskedni az említett holmikkal. A jegybank állami kötvények adásvételécel szabályozza a pénzkészletet. Az Egyesült Államokban a FED a szövetségi tőkealapot szabályozza, újabban pedig elektronikus úton is “nyomtat” pénzt (ezt “mennyiségi enyhtésnek” nevezik).

Egy teljesen decentralizált pénzrendszerben értelemszerűen nincs olyan központi intézmény, ami a pénzkészletet szabályozná. Ehelyett a P2P-hálózat csomópontjai hozzák létre és bocsátják ki a pénzt. A Bitcoin algoritmusa jó előre meghatározza a pénkibocsátás ütemét és mértékét is. Bármely pénzhamisítással próbálkozó rosszindulatú felhasználó hamis pénzét azonnal felismeri és visszautasítja a hálózat, teljesen értéktelenné téve így azt.

Véges pénzkészlet

Minden újabb blokk kibányászásakor új bitcoinok kerülnek kibocsátásra. Óránként átlagosan 6 új blokkot bányásznak ki. A blokkonként kibocsátásra kerülő bitcoinok száma geometrikusan csökken – négyévente feleződik. Ezért nem lesz soha 21 milliónál több bitcoin.

Várható bitcoinkészlet rövid távon

Várható bitcoin-készlet hosszú távon

Infláció és defláció

Bár a ténylegesen rendelkezésre álló bitcoinok száma soha nem fogja meghaladni a 21 milliót, a részleges tartalékra épülő bankrendszer elterjedésével a felhasználható bitcoinok száma ennél sokkal több is lehet. Ezért, bár a “valós” bitcoinok korlátozott mennyisége hosszú távon deflációt fog előidézni, a részleges tartalékra épülő bankrendszer elterjedése nyomán középtávon infláció is várható.

Ezen a ponton érdemes kitérni egy kicsit a deflációval szemben felhozott Keynes-párti érvekre, melyek szerint a defláció csökkenti a bevételeket és eltántorítja a vállalkozókat a vállalkozástól. Ezt az elgondolást az osztrák iskola cáfolja meg – nagyon helyesen – annak a kihangsúlyozásával, hogy mivel a defláció a termelés minden szintjét egységesen érinti, ezért a vállalkozók is jól járnak vele. Más szóval, a haszonkulcs változatlan marad, csak a nagyságrendek változnak. Deflációs környezetben tehát a termékek és a szolgáltatások ára csökken ugyan, de ezzel együtt arányosan csökkennek az előállításuk és a teljesítésük költségei is, így a tényleges haszon gyakorlatilag változatlan marad.

Mi több, a defláció felhalmozásra – megtakarításra – ösztönöz, ami alacsonyabb kamatlábakat eredményez, ami pedig a vállalkozókat ösztönzi hosszabb távú, nagyobb projektek beindítására.

Lásd még:

* Interjú Milton Friedmannel, aki számítógéppel helyettesítené a jegybankot és 4%-on rögzítené a pénzkészlet éves növekményét.

* Deflációs spirál

Forrás: Bitcoin Wiki