Szerző Téma: Algorand  (Megtekintve 908 alkalommal)

bitcoin333

  • Global Moderator
  • Ügyletszám: (2)
  • senior tag
  • *****
  • Hozzászólások: 408
Algorand
« Dátum: Február 26, 2018, 02:12:01 pm »
Interjú Silvio Micali kriptográfussal a Bitcoinról, Ethereumról és a Proof of Stake algoritmusról
Amy Castor cikke

2017. október 9. 12:42 PM EST
 
Proof of work, munkabizonyíték
Proof of stake, kockázati bizonyíték
Zero knowledge proof, nem feltáró bizonyítás

Silvio Micali, az MIT professzora, Turing díjas kriptográfus, aki arról ismert, hogy azokon a területeken tevékenykedik, melyek a mai blokklánc-technológiák alapját jelentik: a nyilvános kulcsú titkosító rendszerek, digitális aláírások, álvéletlenszámok, többszereplős számítások területén. Ő az egyik felfedezője a  zero-knowledge proof-oknak is.

A 90-es években Micali a  Byzantine agreement-en dolgozott, amely egy olyan protokoll, amellyel egy elosztott rendszerben a csomópontok meg tudnak egyezni az állapotváltozásról. 2012-ben ő és állandó munkatársa, Shafi Goldwasser kapta az A. M. Turing díjat, amely lényegében a “számítástechnika Nobel-díjának” felel meg.

Mikor Micali három éve tudomást szerzett a Bitcoinról, az alapmódszerek tervezése mellett, amely az előző hét éven át foglalkoztatta, fejest ugrott egy proof-of-stake algoritmus megalkotásába. Projektje az Algorand nevet kapta.

Egyszerűen fogalmazva, az Algorand a bizánci megegyezés egy új formáján alapul, melyhez csupán kilenc lépésre van szükség. A bizottsági tagok, akik egy privát lottóban véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra, minden egyes lépésben megújulnak. Az eredmény egy nagyon biztonságos rendszer, melyben az elágazások esélye elhanyagolható.

Micali szerint a közelmúltban végzett tesztek azt mutatták, hogy az Algorandnak 2 Mbyte-os blokkok feldolgozására 17 másodpercre volt szüksége, szemben a Bitcoinnal, amely 10 percenként állít elő egy 1 Mbyte-os blokkot. (Ezekről az eredményekről Micali a  SOSP-on a hónap végén fog előadást tartani. A SOSP egy kétévente tartott ACM szimpózium, Symposium on Operating Systems Principles.)

A Bitcoin Magazine-nak adott interjújában Micali kifejtette, hogy miért tartja a proof of stake-et jobbnak a proof of work-nél, amely a manapság a legtöbb digitális pénz, többek között a Bitcoin és az Ethereum alapja. Az Ethereum, melyet a leggyakrabban intelligens szerződéskötési platformnak tekintenek, jövőre szándékozik a proof of stake-re áttérni.

Szükségtelen rossz

Micali szerint a proof of work nagy ötlet volt, amikor megjelent, de most, hogy már látjuk a következményeit, Micali számos okból “szükségtelen rossz”-nak hívja.

“Mikor először hallottam a Bitcoinról, láttam az összes nehézséget. Számomra a fő gond a számítástechnikai erőforrások elpocsékolása. Ez tényleg ijesztő”, mondta. “Felhajtja az árakat és kimeríti a bolygó erőforrásait.”   

Másodszor, Micali a bányászokat “egy új hatalmi központnak” tekinti, akik ellentétes erőt jelentenek a rendszer valós felhasználóival, az érmék tulajdonosaival szemben.

“Ha öt bányatársaság képes {érdemben} befolyásolni, hogy mi kerül vagy mi nem kerül be egy blokkba, akkor milyen értelemben decentralizált a folyószámla? Senki sem szeretné, ha a bányászok gyakorolnák az ellenőrzést a folyószámla felett, különösen akkor, ha a bányászoknak alacsony a haszonkulcsuk, fizikailag távol vannak és senkinek sem tartoznak beszámolni. Szerintem ez a kudarc biztos receptje”, mondta.

Végül a tranzakciók nem egyértelműsége sem tetszik neki. A Bitcoin esetében néha majdnem egyszerre két blokk is létrejön, ami egy átmeneti elágazást hoz létre a blokkláncon. Ilyenkor az a lánc kerül meghosszabbításra, amelyben nagyobb a hash számítási teljesítmény, míg a másik lánc blokkjai “eltűnnek”. Ha egy tranzakció egy  {ilyen} elárvult blokkba esett, akkor előbb-utóbb ismét bekerül a fő láncba, de Micali számára ez nyugtalanító.

“Ha látom, hogy a tranzakcióm benne van egy blokkban, azon aggódom, hogy eltűnhet a blokk. De ne is törődjön a hozzám hasonló aggodalmaskodó emberekkel – a bankok sem biztos, hogy vállalni szeretnék ezt a további kockázatot”, mondta. “El tudnak képzelni egy olyan pénzügyi világot, ahol a pénzátutalások visszavonhatók?”

Természetes demokrácia

Micali szerint a proof of stake jobb lehetőség. A proof of stake-nél nincsenek bányászok, csak érme tulajdonosok. Az érme tulajdonosok blokk ellenőrzési vagy blokk létrehozási képessége attól függ, hogy a rendszeren belül hány érmét birtokolnak.

“Ez a demokrácia egy természetes értelmezése”, mondta. “A rendszer integritásának fenntartásába annál nagyobb valakinek a beleszólása, minél többet fektetett be a rendszerbe.”

De van egy csapda: proof-of-stake algoritmust nehéz létrehozni. Sok projekt állítja, hogy sikerült biztonságos protokollal előállniuk. Micali szerint ezen állítások közül jó néhány megkérdőjelezhető. “Az emberek bármi állíthatnak”, mondta.

A proof of stake egyik legnagyobb kihívását a “semmi sincs kockáztatva” probléma jelenti. Ha a lánc elágazik, akkor az érme tulajdonosok számára az az optimális stratégia, ha mindkét láncot bővíteni kezdik, hogy további blokk-jutalomhoz jussanak vagy kétszer is el tudjanak költeni egy érmét. Ez viszont ellentétes a blokkláncok központi tervezési céljával: azzal, hogy a felhasználókat egyetlen láncon kezeljék.

Némelyik project olyan proof-of-stake protokollt alakított ki, amelyben jutalmak és büntetések révén akarják rávenni az érme tulajdonosokat arra, hogy a betartsák a szabályokat. Ennek részeként némelyik proof-of-stake rendszer megköveteli a felhasználóktól, hogy egyfajta letétet létesítsenek vagy kötvényt vegyenek.

Micali úgy érzi, hogy egy jól megtervezett proof-of-stake alapú digitális pénznek a saját lábán, extra intézkedések nélkül is meg kell tudnia állni. Szerinte a kötvényekkel megnyílik a terep a rosszfiúk előtt.

“Engedje meg, hogy megkérdezzem öntől, ön a nélkülözhető jövedelme mekkora hányadát tudná letenni az asztalra anélkül, hogy hozzányúlhatna?” kérdezte, és arra utalt, hogy a becsületes emberek csak egy kis összeget tudnának betenni, és így átadnák a terepet a pénzes rosszfiúknak.

“A veszélyt az jelenti, hogy csak a rosszfiúk mondanának le nagy pénzösszegekről annak érdekében, hogy képesek legyenek befolyásolni a rendszert. És ha sokkal többet kereshetnek azzal, hogy nem tartják be a szabályokat, akkor nem számít nekik, ha elveszítik azt az összeget, amit letettek az asztalra”, mondta.

Azzal sem ért egyet, hogy a szabályok betartatása érdekében meg kell büntetni a felhasználókat.

“Egy gyenge államnak a fenyegetés és a megfélemlítés az eszköze”, mondta, és ahhoz hasonlította ezt a gyakorlatot, ahogy bizonyos államok barbár büntetésekkel harcolnak a bűnözés ellen. Hogy miért? Mert a bűnözőket nagyon ritkán kapják el, mondta. “Ezért aztán ha elkapnak egyet, akkor kibelezik szegényt.”

“Szeretnénk kizárni azokat, akik nem megfelelően viselkednek? Természetesen. De egy jól szervezett rendszerben nincs szükség az emberek megbüntetésére”, folytatta.

A Bitcoin és az Ethereum

A legtöbben a Bitcoint és az Ethereumot csupán digitális pénznek tekintik, de Micali úgy gondolja, hogy a Bitcoin és az Ethereum legnagyobb értékét az intelligens szerződések jelentik, amelyekben a felhasználók ha-akkor feltételeket fogalmazhatnak meg a kifizetésekkel kapcsolatban

“A nap végén a kifizetés könnyű”, mondta, de hozzátette, hogy nem akarja lebecsülni a problémát. “A decentralizált kifizetés jobb a centralizáltnál, de a digitális pénzt az különbözteti meg a pénz többi formájától, hogy intelligens szerződések végrehajtására képes.”

Ennek alapján úgy gondolja, hogy a Bitcoin és az Ethereum egyaránt csak nyerne azzal, ha a létező legjobb konszenzus algoritmust használná. Jelenleg mindkét rendszer “nyög és fújtat”, mondta. A Bitcoin másodpercenként 7 tranzakciót képes kezelni, az Ethereum15-öt, szemben a Visa 2000 tranzakciójával.

“Nem lenne-e jobb a Bitcoin és az Ethereum számára, ha a blokklánc skálázható lenne? Nem lenne-e jobb a felhasználók számára, ha a blokklánc biztonsága [matematikai] bizonyítással rendelkezne?”, kérdezte. “Nem lenne-e az összes felhasználó számára plusz, ha a blokkláncot nem tudnák eltéríteni egyes kis létszámú csoportok, akik nem felelnek senkinek, és távoli országok törvényei vonatkoznak rájuk?” Micali úgy gondolja, hogy igen.

Forrás:
https://bitcoinmagazine.com/articles/interview-cryptographer-silvio-micali-bitcoin-ethereum-and-proof-stake/

bitcoin333

  • Global Moderator
  • Ügyletszám: (2)
  • senior tag
  • *****
  • Hozzászólások: 408
Re:Algorand
« Válasz #1 Dátum: Március 06, 2018, 11:08:01 am »

bitcoin333

  • Global Moderator
  • Ügyletszám: (2)
  • senior tag
  • *****
  • Hozzászólások: 408
Re:Algorand
« Válasz #2 Dátum: Április 17, 2018, 09:21:58 am »