Szerző: David Ramli és Ruth Liew

Vezető pénzintézetek illetékesei és független szakértők is egybehangzóan valószínűsítik, hogy már akár 3-5 éven belül elterjedt, mainstream fizetőeszközzé válhatnak a jelenleg még leginkább csak különböző netes játékokban használatos virtuális pénzek.

Andrew Davis, a HSBC globális e-csatorna-stratégiájáért és innovációjáért felelős vezetője elmondta, hogy a bankja abból az alapfeltevésből indul ki – és eszerint is készül a jövőre -, hogy a virtuális pénzek rövid időn belül teljesen szokványos, hétköznapi fizetőeszközzé fognak válni hagyományos áruk és szolgáltatások adásvétele során is.

Amellett, hogy a virtuális pénzek feltörése óriási ugrást hoz majd magával úgy általában az emberek közti tranzakciók lebonyolítása terén, az online és a valós világbeli vásárlás közti határt is egyre jobban el fogja mosni.

Míg a hagyományos pénzeket, így például az ausztrál dollárt az azokat kibocsátó ország kormánya biztosítja, addig a virtuális pénzek – így például a Bitcoin – esetében még csak központi felügyelő szervezetre és azáltal garantált értékre sincs feltétlenül szükség.

És bár a virtuális pénzek sem mentesek minden kockázatoktól, mégis egyre jobban terjednek és egyre többen használják azokat.

A már említett 3-5 éves prognózis kapcsán Davis jelezte azt is, hogy már csak azért is különösen fontos a megfelelő és idejében való berendezkedés a várható változásokra, hogy kellőképpen ki tudják szolgálni a vállalkozói igényeket, elő tudják készíteni a megfelelő architektúrát. Mert bár ez a rendszer csak igen ritkán változik meg vagy alakul át lényegileg, de olyankor annál jobban oda is kell figyelni rá.

Elmondta azt is, hogy meglátásuk szerint a fizikai készpénz szerepe a jövőben is egyre csak csökkenni fog – és hogy fel kell készülniük a világszerte egyre jobban elszaporodó mikropénzek kezelésére is. E nyilatkozatait a Sydney-i PushStart FinTech Forumon tette; ez a rendezvény számos nagy bank és frissen indult, technológiai fókuszú vállalat vezetőit és más illetékeseit terelte egy fedél alá.

Stephen Dunn, a Macquarie Bank vagyonmenedzsment-technológiai vezetője is egyetértett abban, hogy az elkövetkező évek során a virtuális pénzek egyre fontosabbá válnak majd, miközben a készpénz és a hagyományos hitelkártyák egyre jobban a háttérbe szorulnak. Meglátása szerint a bankok szemszögéből a túlélés záloga az, hogy maximálisan kiszolgálják az ügyfeleik igényeit, és lehetőséget teremtsenek számukra mindenféle és -fajta fizetési forma használatára, amit csak szeretnének.

“Nem hinném, hogy már az elkövetkező öt évben végleg eltűnne akár a készpénz, akár a hitelkártyák” – mondta -, “de azt nagyon is, hogy messze nem lesznek már annyira dominánsak, mint most. De most még amúgy is csak tippelni tudunk.”

A virtuális pénzek fokozatos előtérbe kerülésének példájaként említette Davis az American Express májusban kiadott új típusú kártyáit, amely a népszerű (több, mint 80 millió játékost számláló) Facebookos játékban, a FarmVille-ben elkölthető ún. FarmCash-sel ajándékozza meg a felhasználóit, amelyen azok aztán különböző kiegészítőket, bónuszokat és más extrákat vehetnek a virtuális farmjukhoz.

Természetesen kitért a virtuális pénzekre az RBA is az elkövetkező két hét folyamán közreadandó innovációs jelentésében. Elmondásuk szerint már az idén februári összegzésükben is szerepelt több szervezet azirányú vélekedése, miszerint pl. a Facebook kreditjeihez hasonló “virtuális pénzek” egyre jelentősebbé válnak, és ennek megfelelően szorgalmazták is mielőbbi, hatékony megoldások kidolgozását a régi és az új rendszerek közti átjárhatóság és interakció biztosítására.

A Commonwealth Bank, a Microsoft és a PayPal is küldött be saját anyagokat a virtuális pénzek által támasztott kihívások általuk megfelelőnek ítélt kezelési módjairól. Februárban pedig a CBA egy hivatalos blogposztjában indított diskurzust arról, hogy vajon a virtuális pénzek végleg és visszavonhatatlanul kivégzik-e a készpénzt?

Mint írták, a virtuális pénz forradalma az államtól és a bankoktól is független fizetőeszközöket hozott. Ahogy azonban a videó megjelenése sem taszította végleg a feledésbe a rádiót, úgy várhatóan a virtuális pénzek és az online kereskedelem sem fogja végleg eltörölni a valós világbeli pénzt és kereskedést.

Kara Ordway, a City Index FX-stratégája szerint amint kialakulnak a piacon a megfelelő keresleti-kínálati viszonyok, onnantól kezdve a virtuális pénzek is könnyen válhatnak szinte ugyanolyan kereskedhető árucikkekké, mint amilyen például az ausztrál és az amerikai dollár is. Elvégre, mint mondta, minden elektronizálódik, egyre többen beszélnek teljes papírmentesítésről a devizapiacon is. Ha már az ausztrál dollárral sem a maga fizikai valójában kereskedünk, akkor miért ne kereskedhetnénk valamiféle netes-technológiás pénzzel is?

Tim Harcourt, az NSW Egyetem közgazdásza szerint a HSBC megnyilvánulásai jól jelzik a várható pénzügyi trendeket és a virtuális pénzek – a hagyományos pénzek háttérbe szorulásával párhuzamos – előretörését. Rámutatott továbbá a nemzetközi online kiskereskedelem jelentőségére is, mely igen tekintélyes keresletet biztosít az online pénzek iránt. És bár az elkövetkező 3-5 év során szerinte ezek még nem fognak univerzálisan elterjedni, de mindenképpen igen gyakorivá fognak válni.

És bár minden további nélkül elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy például a különböző vállalatok, kiskereskedők és forgalmazók hűségpont-szövetségei nyomán az ilyen jutalompontok is egyre több boltban képviseljenek majd már valós értéket, azért leszögezte azt is, hogy meglátása szerint jó ideig még így is az ausztrál dollár alkotja majd az ausztrál gazdaság gerincét a továbbiakban is. Mint mondta, “Még mindig ausztrál dollárt keresünk és használunk elsődleges fizetőeszközként a hétköznapjainkban, de persze idővel egyre több lesz majd a választási lehetőség.”

Stephen Kowal, a CSC ügyvezető igazgatójának elmondása szerint a különböző vállalatok és intézmények jelenleg is kezüket-lábukat törik, hogy a többieket megelőzve válhassanak mielőbb az új virtuális pénzekkel való kereskedelem és azok általános forgalmának központjaivá. Mint mondta, az ő szemszögükből a virtuális pénzek nem többek egy újabb árfolyami tényezőnél és egy ahhoz kapcsolódó – azonban annál nagyobb haszonnal kecsegtető – értéknél. Mert bár az emberek most még nem bíznak annyira a virtuális pénzekben, és talán még az elkövetkező 3-5 évben sem fognak, de 10 éven belül már egészen biztosan.

Jelezte továbbá azt is, hogy a különböző szabályozók, így például az RBA és az USA Federal Reserve-je már azon töri a fejét, hogy hogyan adóztathatnák meg és kezelhetnék a már megszokott módokhoz hasonlóan az új, egyre értékesebb, globális árucikkekké váló virtuális pénzeket is – viszont hangot adott ama véleményének is, miszerint ezeket a pénzeket csak maguk a technológiai vállalatok irányíthatják igazán. Példaként a Facebookot említette, mondván, ha annak minden felhasználója kap mondjuk egy 10$ értékű virtuális zsetont, úgy máris létrejött egy új, kereskedhető pénz. Mintha csak egy új ország teremtődött volna a semmiből, saját pénzzel – és máris a nevezett pénz kereskedelmi központjává is vált egyben.

Forrás: Financial Review

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.