GYIK

Általános kérdések

 

Mi az a bitcoin?

A bitcoin egy új, digitális fizetőeszköz, a Bitcoin rendszer pénznemének alapegysége. Árak és mennyiségek megjelölésénél általában “BTC”-re rövidítjük (pl.: “100 BTC”), hasonlóan a forint – HUF és az euró – EUR rövidítésekhez. A hagyományos pénzekkel ellentétben a bitcoin teljes egészében virtuális fizetőeszköz; kézzelfogható, fizikai valója nincs, csak Bitcoin-címekhez társítva, folyamatosan frissített nyilvántartásban létezik.
E kérdés kapcsán ajánljuk figyelmedbe a bevezetőt is.

Hogyan szerezhetek bitcoint?

Ötféleképpen:
* Számos olyan csereoldal (tőzsde/piac) működik, ahol hagyományos pénzen vehetsz bitcoint. Ilyen például az MtGox vagy a Magyar Bitcoin fórum.
* Kereshetsz valakit a közeledben (például a TradeBitcoinon, vagy másutt), aki bitcoinnal kereskedik, és vásárolhatsz tőle készpénzben.
* Bitcoinban is fogadhatsz el fizetést árukért és szolgáltatásokért.
* “Bányászhatsz”, azaz létrehozhatsz egy új blokkot (ezért jelenleg 50 bitcoin jár).
* Csatlakozhatsz egy “bányásztársuláshoz” (“mining pool”).

Vásárolhatok bitcoint PayPallel?

Lehetnek ugyan olyan egyéni kereskedők, akik hajlandóak elfogadni PayPales fizetést a bitcoinjaikért (a #bitcoin-otc-n talán még találhatsz is ilyet), de a nagyobb tőzsdék általában elzárkóznak ettől. Többször előfordult már ugyanis olyan, hogy valaki PayPallel fizetett bitcoinokért, meg is kapta a bitcoinjait, de aztán mégis panaszt tett PayPalnél, azt állítva, hogy nem kapta meg az árut, amiért már fizetett. Mivel pedig a PayPal ilyen esetekben általában a csaló vásárló oldalára áll, ezért a tőzsdék levonták a tanulságot és már nem fogadnak el PayPales fizetést. Jelentős kölcsönös bizalom szükséges tehát ahhoz, hogy valaki PayPales fizetést fogadjon el a bitcoinjaiért. Te is légy nagyon óvatos, ha bitcoint árulsz, és valaki PayPallel szeretne fizetni neked.

Hogyan kerülnek forgalomba új bitcoinok?

Új bitcoinokat a hálózat csomópontjai generálnak minden olyan alkalommal, amikor sikeresen megoldanak egy új blokk létrehozásához szükséges matematikai feladványt. Ez egy bizonyító jellegű, igen nehéz és erőforrás-igényes feladat. A feladat megoldásáért járó díjazás mértékét a rendszer úgy szabályozza, hogy a Bitcoin-hálózat első négy évében összesen 10.500.000 BTC kerüljön kitermelésre. Eztán a kitermelhető összmennyiség négyévente feleződik. A következő négy évben tehát már csak 5.250.000 BTC termelődhet, az azt követőben 2.625.000 BTC – így az évek során kitermelt összmennyiség végül megközelítőleg 21.000.000 BTC magasságában fog tetőzni.

Működik továbbá a hálózatban egy olyan rendszer is, ami átlagosan megközelítőleg 10 percenként ad lehetőséget új bitcoin-blokkok létrehozására valahol a hálózatban. Minél többen igyekeznek új bitcoinokat generálni, annál nehezebb dolguk lesz, az összesített, átlagos számítókapacitás növekedésével arányosan. A feladat nehézségét ugyanis a hálózat állapítja meg előre annak alapján, hogy mennyi időbe telt az előző 2016 blokk legenerálása. Bárkinek az esélye arra, hogy épp ő “fedezzen fel” egy frissen kiosztott blokkot, attól függ, hogy hogyan aránylik a számítógépének a számítási sebessége a hálózat összes többi, szintén az új blokkokért vetélkedő számítógépének összesített számítási sebességéhez.

Jelen pillanatban hány bitcoin van forgalomban?

Klikk ide.

A forgalomban lévő bitcoinok mennyiségét úgy kapjuk meg, ha a blokkok számát megszorozzuk a blokkok bitcoin-értékével. Az első 210.000 blokk bitcoin-értéke még 50 BTC, de a következő 210.000-é már csak 25 BTC, az azt követőé 12,5 BTC, aztán 6,25 BTC, és így tovább.

Meddig oszthatóak a bitcoinok?

Elméletben bármeddig, de a jelenleg fennálló adatszerkezeti keretek gyakorlata csak nyolc tizedesjegyig teszi lehetővé az osztást, így jelenleg 0,00000001 BTC a legkisebb kezelhető bitcoin-mennyiség. Az újabb tizedesjegyek kezelése csupán programozás kérdése, így szükség esetén a későbbiekben is minden gond nélkül biztosítható lesz a további oszthatóság.

Hogy nevezzük a bitcoinok törtjeit?

Erről jelenleg is folynak a viták. Egyelőre azonban a következő elnevezések a legnépszerűbbek:
* 1 BTC = 1 bitcoin
* 0,01 BTC = 1 cBTC = 1 centi-bitcoin (úgy is, mint bitcent)
* 0,001 BTC = 1 mBTC = 1 milli-bitcoin (úgy is, mint mbit (kiejtve: “embit”) vagy millibit)
* 0,000 001 BTC = 1 μBTC = 1 mikro-bitcoin (úgy is, mint ubit vagy mikrobit)

A fenti elnevezések a nemzetközi SI mértékegységrendszer egységein alapulnak. A jelenleg fennálló pénzrendszerekhez kapcsolódó elnevezések használata (mint pl. “cent”, “penny”, “font”, “kopejka”, stb.) ellenjavalt, mivel a bitcoin nemzetközi valuta.
A fenti szabály alól egy kivétel van, jelesül a jelenleg kezelhető legkisebb mennyiség esete. Ezt ugyanis a Bitcoin megalkotója előtt tisztelegve, az ő álnevéről (Satoshi Nakamoto) nevezték el:

* 0,000 000 01 BTC = 1 Satoshi (ejtsd: “szatosi”)

Az eddigi meghatározott egységeket (köztük a ritkább és réteg-egységeket is) itt találhatod.

A téma további tárgyalása a következő fórumokon követhető:
* Bitcoin-törtek elnevezése
* We need names
* What to call 0,001 BTC

Nagyon kis számoknál hogyan feleződik tovább a bitcoin?

0,000 000 01 BTC-ről 0-ra csökken a jutalom összege, így vélhetőleg nem termelődik majd több bitcoin. A számítás egy előjeles egész, 64 bites szám bitenkénti jobbra léptetésével történik, ami annyit tesz, hogy a felezést követően az eredmény lefelé kerekítődik. A szám egyenlő a BTC-érték 100.000.000-szorosával. Minden bitcoin-számlát és értéket így tárolnak a rendszerek. Ne feledd azonban, hogy a jelenlegi szabályok szerint közel 100 évünk van még addig, mire ez a kérdés aktuális lesz, és addigra a bitcoinok is jelentősen megváltozhatnak.

Mennyi idő alatt termelődik ki az összes bitcoin?

A #6.929.999. blokk lesz az utolsó, amelyik még generál majd valamennyi bitcoint. Ehhez feltehetőleg valamikor 2140 körül ér el a rendszer. Onnantól a forgalomban lévő bitcoinok száma 20.999.999,9769 BTC-n rögzül.
Még ha a jelenleg engedélyezett nyolcnál több tizedesjeggyel is számolhatunk majd addigra, a forgalomban lévő összes bitcoinok száma akkor is mindig egy kevéssel 21 millió alatt fog maradni (ha addig semmi sem változik). 16 tizedesjeggyel számolva például 20.999.999,999.999.999.496 BTC lenne a végső érték.

Ha új bitcoinok nem is termelődnek majd, új blokkok azért lesznek?

Természetesen! Mi több, nagy valószínűséggel az új blokkok létrehozásának fő értékadói már valamivel a bitcoin-generálás leállása előtt sem az új bitcoinok, hanem a tranzakciós díjak lesznek. A bitcoin-termelés leállását követően pedig teljes egészében ezek a díjak biztosítják majd a bitcoinok további használhatóságát. Ha a bitcoin még akkor is használatban lesz, úgy a #6.929.999. után is lesznek egyre újabb blokkok.

De ha nem lesz több bitcoin, akkor mi történik, ha a már meglévők elvesznek? Ez nem okoz majd gondot?

A legkevésbé sem. A kereslet és kínálat törvénye ugyanis kimondja, hogy ha csökken a rendelkezésre álló bitcoinok mennyisége, akkor a még megmaradottak iránt lesz nagyobb a kereslet, így megnő azoknak az értéke is.
Ha tehát valamennyi bitcoin elveszik, akkor a hiányukat a még megmaradottak növekvő értéke kompenzálja. Minél értékesebbé válnak a bitcoinok, annál kevesebbre lesz majd szükség belőlük bárminek a megvásárlásához. Ezt deflációs gazdasági modellnek nevezik. Ha pedig valaha is eljutnánk oda, hogy a még kivitelezhető legnagyobb tranzakció értéke is 1 BTC alá csökkenne, úgy egyszerűen néhány számmal jobbra helyezzük a tizedesvesszőt, és a rendszer minden gond nélkül működhet tovább.

Mennyire skálázható a Bitcoin, ha minden tranzakciónak be kell járnia az egész hálózatot?

A Bitcoin-protokoll lehetővé tesz olyan pehelysúlyú klienseket, amelyek a teljes tranzakció-előzmények letöltése nélkül is használhatják a rendszert. Ahogy nő a forgalom, úgy fejlesztik tovább a rendszert; idővel kialakulnak majd a specializált hálózati csomópontok is.
Némi szoftvermódosítással a specializált Bitcoin-csomópontok könnyen felvehetik a versenyt a VISA és a MasterCard együttesével is – ráadásul úgy, hogy ehhez csak közepes hardverre van szükségük (néhány racknyi gépre mai hardverrel). Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a MasterCard hálózatát is a Bitcoinéhoz hasonlóan – P2P-hálózatként – szervezték meg.
Tudj meg többet a skálázhatóságról.

Miért kell 10 percig várnom, mielőtt elkölthetem a kapott pénzemet?

Átlagosan 10 percbe telik egy blokk felkutatása. A dolgok pillanatnyi állásától függően lehet ennél több, vagy kevesebb is, de az átlag 10 perc.
A blokkok (a grafikus felületen: “megerősítések”) jelképezik a Bitcoin-hálózat konszenzusát arra vonatkozóan, hogy mi kié. Amint egy blokk megkerül, mindenki elismeri, hogy a kapott bitcoinjaid valóban téged illetnek, így már elköltheted őket. Addig azonban egyes csomópontok még hihetik azt, hogy másképp áll a helyzet, ha egy csaló megpróbálja visszafordítani az utalást. Minél több megerősítést kap egy tranzakció, annál kisebb lesz az esély a visszafordításra, míg végül 1 óra (6 blokk) múltán már egyáltalán nem érdemes ilyesmivel próbálkozni. Ezzel pedig a Bitcoin rendszere messze megelőzi a hitelkártyákat, amelyeknél az eredeti tranzakciót követően még akár három hónapon keresztül is kerülhet sor visszatérítésre (chargeback)!
És hogy miért épp 10 perc? Mert Satoshi ezt a kompromisszumot választotta az új blokkok nagyhálózati gyarapodása és a láncosztások nyomán feleslegessé váló munkavégzés miatt. És ha ebből egy kukkot sem értettél, ne aggódj. Ha elolvasod a műszaki leírást, már tisztábban láthatod a helyzetet.

Minden bitcoinos vásárlás és eladás alkalmával ki kell várni a tíz percet?

Mindaddig, amíg csak kisebb értékű tranzakcióktól van szó, egészen nyugodtan eladhatsz anélkül is, hogy kivárnád a megerősítést.
Ennél a kérdésnél az ember általában az olyan alkalmazásokra gondol, mint például a bevásárlóközpontok kasszái, vagy épp a különböző automaták (pl. ital-, rágcsák-, stb.), lásd ezt a 2010 júliusi fórumot. A még egyetlen megerősítést sem kapott tranzakciók is megjelennek ugyan a grafikus felületen, de elkölteni még nem lehet őket. Persze lehet érvelni annak a veszélyessége mellett is, ha egyszerűen feltételezed, hogy rövidesen már el tudod majd költeni őket. Ha azonban jó csomópontot használsz, akkor általában nem kell aggódnod a viszonylag olcsó áruk (pl. rágcsák, letöltések, stb.) ellenértékének megerősítetlensége miatt.

Miért változik folyton a Bitcoin-címem?

Minden alkalommal, amikor utalás érkezik a “címed”-re (“Your address”), a Bitcoin lecseréli azt egy másikra. Ezzel arra ösztönöz, hogy minden tranzakcióhoz használj másik címet, ezzel is fokozva az anonimitásodat. De ettől függetlenül használhatod a régi címeidet is; ezeket a Beállítások -> Fogadó címeid (Settings -> Your Receiving Addresses) menüpontja alatt tekintheted meg.

Gazdaság

Miben áll a bitcoin értéke? Mi a fedezete?

A bitcoin értéke abban áll, hogy sokan fogadják el fizetőeszközként, lásd a bitcoint elfogadó oldalak listáját.
A hagyományos pénzek aranyfedezete alatt azt az ígéretet értjük, miszerint aranyra válthatod a pénzt. Bizonyos értelemben mondhatjuk azt, hogy a bitcoint a kereskedők árcédulái “fedezik” – az árcédula ugyanis az az ígéret, miszerint a rajta feltüntetett mennyiségű pénzért megkaphatod az azzal felcímkézett árut.
Gyakori tévhit, hogy a bitcoinok értékét a generálásukhoz felhasznált elektromos áram ára adja – ez azonban nem igaz. Az ár nem egyenlő az értékkel. Felfogadhatsz például ezer embert, hogy jó pénzért ássanak neked egy jó nagy gödröt, de ettől az a gödör még nem lesz értékes. És bár ahhoz, hogy egy pénz valóban használható legyen, soha nem lehet belőle túl sok, önmagában a ritkaságától még mindig nem lesz értékes. Így például lehet, hogy csak alig néhány példányban léteznek papíron az ujjlenyomataid, de ettől még nem lesz csereértékük.

Mi történne, ha valaki felvásárolná az összes létező bitcoint?

Nos, ha valaki megpróbálkozna ezzel, akkor idővel úgy felhajtaná az árakat, hogy rövid időn belül kifogyna az összes pénzéből, és kudarcba fulladna a terve.
Ráadásul nem is minden bitcoin eladó. Hasonlóan az aranyhoz, bitcoinból sem veheted meg azokat, amelyek egyszerűen nem eladóak.

Nem vezet spirálhoz a bitcoin deflációja?

Lásd a deflációs spirál szócikket.

Nem jutnak tisztességtelen előnyhöz a bitcoinra elsőként lecsapók?

Akik elsőként csaptak le a bitcoinra, azok azért gyűjthettek össze belőle sokat, mert vállalták azt a kockázatot, hogy egy még nem bizonyított technológiába fektessék a pénzüket. Ezáltal hozzájárultak a bitcoin fejlődéséhez és jövőjéhez (ami így idővel remélhetőleg egy univerzális, decentralizált digitális valutává válhat). Nincs tehát semmi tisztességtelen abban, ha le is aratják a kockázatvállaló befektetésük gyümölcseit.
Mi több, fizetőeszköz lévén a bitcoinok folyamatosan vándorolnak és gazdát cserélnek, így a kezdeti elosztásból nyert profit hamar eltörpül a bitcoin-kereskedelem teljes összértéke mellett.

Ez nem egy piramisjáték?

Piramisjáték az, ahol az alapító profitot ígér a befektetőknek. A Bitcoin semmi ilyesmit nem ígér. A Bitcoinnak nincs központi szerve, csak a felhasználói működtetik a gazdaságát. A piramisjáték nulla összértékű, ahol az első belépők a későbbiek kárára profitálnak. Ezzel szemben a bitcoinnal mindenki jól járhat: a korai felhasználók a defláció, a későbbiek pedig egy már elfogadott és stabilizálódott P2P pénzrendszer előnyeit használhatják ki.
Önmagában attól még nem lesz piramisjáték egy befektetés, hogy az első befektők nagyobb hasznot húznak belőle. Nem piramisjáték például az Apple-részvény sem, de mégis azok húzták belőle a legnagyobb hasznot, akik elsőként csaptak le rá.

A bitcoin egy lufi?

Igen, éppúgy, ahogyan az euró és a dollár is, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetőeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük. Ennek a tényleges bekövetkezése azonban több, mint valószínűtlen. Szomáliában például mindmáig érvényes fizetőeszköz a szomáli silling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.

Hálózatkezelés

Milyen hálózati beállítások szükségesek a Bitcoin működéséhez?

A Bitcoin általában a 8333-as TCP-porton csatlakozik a többi csomóponthoz, ezért ezen a porton engedélyezned kell a kimenő TCP kapcsolatokat ahhoz, hogy minél több csomóponthoz csatlakozhass. Megkísérli továbbá IRC-kapcsolat létesítését is (6667-es TCP port), hogy újabb csomópontokat találhasson, amelyekhez csatlakozhat.Ha néhány meghatározott IP-címre szeretnéd korlátozni a tűzfal-szabályaidat és/vagy nem akarod engedélyezni az IRC-kapcsolatot, akkor a tartalék csomópontok listáján találhatsz stabil csomópontokat. Ha a szolgáltatód blokkolja a közkeletű IRC-csatornákat, akkor jó, ha tudod, hogy az lfnet a 7777-es portot is figyeli. Az ehhez való csatlakozáshoz azonban jelenleg vagy a Bitcoint kell újrafordítani, vagy pedig a routing szabályokat megváltoztatni. Linux-szal például valahogy így kerülheted meg a 6667-es port blokkolását:

echo 173.246.103.92 irc.lfnet.org >> /etc/hosts
iptables -t nat -A OUTPUT -p tcp –dest 173.246.103.92 –dport 6667 -j DNAT –to-destination :7777 -m comment –comment “bitcoind irc connection”

Hogyan működik a peerkereső rendszer?

A Bitcoin elsősorban egy IRC-szerverhez (az irc.lfnet.org #bitcoin csatornájához) csatlakozva talál új peereket. Ha IRC-szerverhez nem tud csatlakozni (például TOR-kapcsolat esetén), akkor a beépített listáján szereplő csomópontokat kérdezi végig újabb csomópont-címekért.

Bányászat

Mi az a bányászat?

A bányászat a számítókapacitás érvényes blokkok felkutatására való fordításának – és ezáltal új bitcoinok kitermelésének – folyamata.
Technikai értelemben a bányászat a blokk fejlécének hashelését jelenti, amelyhez figyelembe kell venni egyebek mellett egy hivatkozást az előző blokkra, egy sor tranzakció hashét, valamint egy nonce-ot (ez egy 32 bites mező a blokkban). Ha a blokk ily módon kiszámított hash-értéke alacsonyabb a jelenlegi célszámnál (egy 256 bites, nagyon nagy szám, amit minden Bitcoin-kliens ismer, és amely fordítottan arányos az új blokkok felfedezésének nehézségi értékével) vagy egyenlő azzal, akkor sikeresen létrejön az új blokk, a kibányászója pedig 50 frissen generált bitcoint kap jutalmul. Ha a hash magasabb a célszámnál, akkor a próbálkozás újraindul, ezúttal egy másik nonce-szal. Ezt a műveletet minden bányászgép többmilliószor végzi el másodpercenként.

Miért távolították el a kliensszoftverből a “Generate coin” opciót?

A Bitcoin korai korszakában még hagyományos CPU-val is könnyen találhatott bárki új blokkokat. Ahogy azonban egyre többen kezdtek bányászni, úgy annyira megnehezedett az új blokkok felkutatása, hogy pusztán egy CPU-val már csak egyetlen blokk felkutatása is évekbe telhet. Mára a bányászat egyedüli költséghatékony módját a csúcskategóriás videókártyák speciális szoftverrel való használata (lásd még: Miért bányászik gyorsabban egy GPU mint egy CPU) és/vagy a bányásztársulás (mining pool) jelenti. Mivel tehát a szimpla CPU-s bányászat már értelmetlenné vált, ezért ezt az opciót el is távolították a Bitcoin-szoftverből.

A bányászat valamiféle hasznos számítási feladatot lát el?

A bányászat számításait egyedül a Bitcoin hálózata használja, és nincs semmi köze semmilyen más hálózati számítási projekthez sem. Egyedüli célja a Bitcoin hálózatának működtetése, ami pedig valóban hasznos feladat.

Ez nem energiapazarlás?

Egy szabad monetáris rendszer megteremtésére és fenntartására fordított energiát semmiképpen sem nevezhetünk elpazaroltnak. Ami azt illeti, a jelenleg elterjedt hagyományos monetáris rendszerek (pl. bankok és hitelkártya-vállalatok) fenntartása és működtetése még több energiát is emészt fel, mint amennyit a Bitcoin igényel.

Miért nem olyan számításokat végez a rendszer, aminek más haszna is van?

A Bitcoin hálózatának biztonsága érdekében a számításoknak nagyon is pontosan körülhatárolt elvárásoknak kell megfelelniük. Ezek pedig nem teszik lehetővé a számítások egyéb célokra való felhasználását.

Hogyan szavatolja a Bitcoin biztonságát a bizonyítórendszer?

A bányászat folyamatáról a következő felállás elképzelésével alkothatsz fogalmat:

terhelés = <valamilyen, a Bitcoin hálózatán éppen zajló történésekkel kapcsolatos adat>
nonce = 1
hash = SHA2 ( SHA2 ( terhelés + nonce ) )

A bányász munkája lényegében abból áll, hogy addig növeli a “nonce”-ot, amíg egy olyan értéket nem kap a hashelés eredményeképp, ami nem halad meg egy meghatározott célszámot. (Más szavakkal, a hash “egy bizonyos mennyiségű nullával kezdődik”, ha az általában használt rögzített hosszal jeleníted meg.)
Amint láthatod, a bányászat számításainak egyedüli célja egy olyan szám (nonce) felkutatása, ami a terheléssel együtt bizonyos előírásoknak megfelelő hash-értéket ad eredményül.
Ezen eljárás előnye pedig abban áll, hogy az eredmény igen könnyen ellenőrizhető: a terhelés és a megállapított nonce ismeretében egyetlen szimpla hasheléssel ellenőrizhető, hogy az eredmény valóban megfelel-e az előírásoknak. Mivel pedig ezeket a hash-értékeket csak az összes lehetőség végigpróbálásával lehet megtalálni, ezért ezt valóban elfogadhatjuk annak bizonyítékául, hogy valaki valóban tekintélyes számítási kapacitást fordított a szóban forgó terheléshez illő nonce felkutatására.
Ez pedig azzal szavatolja a Bitcoin rendszerének biztonságát, hogy tekintélyes feladatot állít minden potenciális támadó elé, aki ártó szándékú adatot próbálna a hálózatba juttatni, mivel a rendszer valamennyi aktív tagjával el kell fogadtatnia azt. Így amíg a tisztességes bányászok összesített számítókapacitása a leendő csalóké fölött marad, addig az előbbiek mindig felül is fognak kerekedni az utóbbiakon.
Lásd még a Wikipédia SHA2 és Proof-of-work system szócikkeit.

Segítség

Többet akarok tudni. Hol kaphatok segítséget?

* Olvasd el a bevezetőt.
* Nézd át a magyar vagy a külföldi híreket
* Olvasd és szólj hozzá a magyar vagy a külföldi fórumokhoz
* Csevegj valamelyik Bitcoin IRC-csatornán
* Hallgasd meg ezt a podcastot, ami részletesen bemutatja a bitcoin működését

Lásd még

* Főoldal
* Bevezető

Forrás: Bitcoin wiki

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.

/A fordítást feltöltöttük a wiki-be is/