Szerző: Michael Suede

Különösnek találom, hogy a libertariánus tábor tekintélyes hányada kizárólag az aranyat tartja az egyedül üdvözítő pénznek, holott a történelem már számtalan alkalommal demonstrálta, hogy az aranyfedezet nem tartható fenn.

Gondoljunk csak bele: abban a pillanatban, amint elkezdjük papíron (vagy akár digitális egyenlegeken) jegyezni az aranyat, máris elvesztettük annak az egyik legfőbb előnyét, jelesül a pénzkészlet önkényes bővítésével (az inflációval) szembeni védelmet. Az arany csak akkor és csak addig véd meg az inflációtól, ha és amíg ténylegesen a maga fizikai valójában használjuk, és a gazdaság kivétel nélkül minden egyes tranzakcióját fizikai, kézzelfogható aranyérmékben bonyolítjuk le.

Amely korlátozás pedig digitális korunkban egészen magától értetődő problémát jelent. Hogyan vásárolnánk így bármit is az Amazon.com-ról? Leadnánk a rendelést, majd feladnánk postán egy aranyrudat az eladónak? Egyáltalán semmiféle digitális arany-egyenleget nem használhatnánk, ha valóban el akarnánk kerülni mindennemű inflációt és pénzkészlet-manipulálást. Ehhez pedig természetesen állami szabályozás is kellene, ami mindenkinek megtiltja az arany digitális jegyzését és ilyenformán való használatát.

Nyilvánvaló azonban, hogy modern korunkban a papírt se nagyon nélkülözhetjük, a digitális egyenleget pedig végképp nem. Amely esetben azonban megint ott tartunk, hogy nincs semmi védelmünk az inflációval szemben – hacsak az állam törvényt nem hoz a pénz inflálása ellen. Ehhez azonban nem kell aranyfedezet, ezt már a mostani, hagyományos pénzekkel is megtehetnék, ha akarnák.

A történelem bővelkedik az aranyfedezetű pénzek inflációjának történetében. Az európai bankoktól az amerikaiakig vígan inflálta mindenki, senkinek nem okozott gondot a dolog. Mi több, a részleges tartalékra épülő bankrendszer egyenesen az aranyfedezet mellékterméke: akkor kezdődött, amikor a bankok több aranyrúd-bizonylatot adtak ki, mint amennyivel ténylegesen rendelkeztek. Megtehették, semmi nem gátolta meg őket ebben. Talán szembe kellett nézniük a csalásuk piaci következményeivel, de nyilván jobb lenne, ha a pénzrendszer eleve meggátolná az ilyesfajta csalásokat.

Gondolkodjunk el ezen egy kicsit. Ha a kormány még ma hozna egy törvényt a részleges tartalékra épülő bankrendszer felszámolásra, és egy meghatározott szinten befagyasztaná a forgalomba hozott dollárok számát, úgy az funkcionálisan mennyiben különbözne az aranyfedezettől? Amennyiben a pénzkészlet törvényesen nem inflálható többé, úgy számítana egyáltalán bármit is, hogy fedezi-e arany a bankókat vagy sem?

Az aranyfedezet melletti érvek mind arra az alapelvre épülnek, miszerint aranyat nem lehet csak úgy nyomtatni, és ezért a kormányok sem inflálhatják a pénzkészletet. Praktikus okokból azonban előbb vagy utóbb aranyhasználat esetén is el kell kezdeni a papíron való jegyzést, és ezzel máris aláástuk az arany inflációval szembeni védelmét, és értelmetlenné tettük az egészet.

Szintén problémát jelent az is, hogy az arannyal ellentétben a papírt megsemmisíteni is igen könnyű, ami az azt kibocsátó bankok számára is könyvelési problémákat okoz. Ha egy bizonylat megsemmisül, attól az általa képviselt arany még megmarad ugyan, viszont felhasználhatatlanná válik. A banknak egyszerűen nincs rá módja, hogy teljes bizonyossággal meggyőződhessen róla, hogy az a bankó valóban megsemmisült-e vagy sem. Minden egyes megsemmisült bankjegy véglegesen kivonja a forgalomból az általa képviselt aranymennyiséget (már amennyiben a bank tartja magát az alapvető könyvelési szabályokhoz). Minél nagyobb a bankrendszer, annál nagyobb gondot okoz ez a jelenség.

Véleményem szerint teljességgel lényegtelen az, hogy mi “fedezi a pénzt”. Csak az a lényeg, hogy a gazdaság szereplői által használt könyvelési egységeket ne lehessen inflálni. Csak az a lényeg, hogy ne változtathassak meg egyetlen egyenleget sem egyszerűen azzal, hogy még hozzápötyögök pár számot egy számítógépen.

Éppen ezért olyan nagy szerencse tehát az, hogy itt van nekünk a Bitcoin – ez a decentralizált, kódolt P2P-pénzrendszer, melyben az egész hálózat ismeri minden egyes létező tárca pontos egyenlegét, és elutasít minden olyan módosítási kísérletet, amely megpróbálná megváltoztatni a forgalomban lévő bitcoinok számár. A Bitcoin-egyenlegeket egyszerűen nem lehet inflálni.

A tranzakcióhitelesítés kriptográfiai eljárása olyan hatékonyan előzi meg a pénzkészlet önkényes inflálását, ahogyan arra az aranyfedezet soha nem lenne képes. Eleve elejét veszi a részleges tartalékra épülő bankrendszer kialakulásának. Senkinek nem kell többé aggódnia a bankok manipulációi miatt, mivel a Bitcoin rendszerében azoknak egyszerűen nincs módjuk semmi ilyesmire.

Mi több, az egyes bitcoinok esetleges elvesztése kizárólag annak okoz gondot, aki elvesztette őket; a fennmaradó érmék ettől csak még értékesebbek lesznek, de mivel a végtelenségig oszthatóak is egyben, ezért soha nem kell attól tartanunk, hogy valaha is “túl kevés” maradna már csak belőlük. Nincsenek könyvelési problémák sem.

Ezúton üzenem tehát minden libertariánus testvéremnek, hogy az aranyfedezet nem oldja meg a problémáinkat, hanem csak eltereli a figyelmünket a valódi problémáról! Arról, hogy a modern gazdaságunkban való használatához elkerülhetetlen az arany papíron és/vagy digitálisan való jegyzése! Ne feledkezzetek meg erről a tényezőről, és ne is söpörjétek le az asztalról. És ne is írjátok le a kriptopénzeket pusztán azért, mert nincs aranyfedezetük.

Ne feledjétek, a piacnak kell eldöntenie, hogy mit tekint pénznek, és mit nem. A piac pedig döntött is. A bitcoinnak azért van értéke, mert a piac (nem pedig egy törvény vagy kormányrendelet) így határozott felőle. Azért van értéke, mert az emberek egyre inkább felismerik a decentralizált és inflálhatatlan zsetoncserélő rendszer természetéből fakadó saját értékét.

A bitcoin a digitális kor piacainak valódi pénze, az igazi megoldás az aranybizonylatok banki és kormányzati inflálásának problémájára. Eleve megelőz minden olyan csalási lehetőséget, amelyek egyébként tálcán kínálják magukat minden árucikk-jegyző rendszerben.

Forrás: Libertarian News

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.